I. Mikor beköszöntött egy-egy nehéz időszak az életemben, akkor sokat segített ha mellettem volt egy-két barát, meghallgattak és egy kicsit több időt szántak rám… Olyan barátok, akik nem ítéltek el ha kifejeztem nehéz érzéseimet is, haragomat, akik nem mondták “Ne sírj már annyit, szedd össze magad!” – legalábbis nem az elején.
Jób szerint is szükség van erre. Mikor elvesztette mindenét, gyerekei meghaltak, nagy beteg lett, akkor három barátja jött mellé de azok inkább elítélték. Jób viszont ezt mondta nekik: “Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek, ha elhagyta is a Mindenható félelmét.” (Jób. 6:14)
II. Másodszor azt mondanám, hogy nagyon sokat az segít ha bízunk Istenben, hogy jó terve van velünk, ahogy a Róma 8:28-ban olvassuk: “Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…” Ha elhiszem azt, hogy ez a szenvedés által is valami jót tervez Isten – még ha nem is tudom mit -, DE HISZEM EZT, akkor úgy gondolom sokat segít a szenvedés elhordozásában.
Például mi tudjuk a József történeténetének a végét, hogy miután testvérei eladják rabszolgának Egyiptomba, börtönbe is jut de végül 14 év után Egyiptom második legfontosabb embere lesz, és végül általa menti meg Isten az egész családját. Úgy gondolom Józsefnek sokat segített volna a 14 nehéz év alatt ha tudta volna a történetének végét.
De mi tudjuk a történetünk végét! Ha bízunk Istenben és az ő Fiában, Jézus Krisztusban, akkor tudhatjuk, hogy a szenvedésünk még nem a történet vége hanem így vagy úgy, valami jó származik belőle… Ezt szem előtt tartva úgy gondolom sokkal könnyebben tudunk átmenni a fájdalmas időszakokon.
III. Az is segít sokat a szenvedésben ha megtanuljuk értékelni a fontos dolgokat.
Joni Erickson Tada egy híres mozgássérült nő, aki fiatalon került tolókocsiba egy baleset után. Azt mondta, hogy a szenvedése által nagyon megváltoztak az értékei. Addig úgy képzelte el a boldogságot, hogy jókat randizik, szép külsőjére ügyel, egyetemet, majd szép kis otthon egy jó lakónegyedben, stílusos bútorok és persze gyerekek. Miután mozgássérült lett, azután értette meg, hogy ami igazán számít az életben az a barátság, a jó kapcsolatok. Igazi, mély, személyes szeretetkapcsolatok férj és feleség között, vagy egy testvérrel vagy a nagynénivel vagy a szomszéddal vagy éppen a gondozójával. Ráébredt, hogy az emberek a fontosak és az idő, amit velük töltessz, a könnyek, a nevetés, az ölelések.
Úgy gondolom, hogy amíg a világi siker, a pénz és a többi külső dolog a fontos valakinek, addig nehéz hordozni a szenvedést is mert pont azok elérésében akadályozza meg az illetőt a szenvedése, viszont mikor valaki kezdi értékelni a valódi értékekeket, akkor a szenvedését is kezdi könnyebben hordozni.
