Az evangéliumok megbízható szemtanúktól származnak, ezért nem tekinthetjük azokat kitalált történeteknek, legendáknak. Ez az egyik legfontosabb érv amellett, hogy a Jézusról szóló beszámolók megbízhatók.
Ha esetleg valakiben felmerül a kétely, hogy a szemtanúk beszámolója nem elég bizonyíték, az gondoljon arra, hogy a bűnözőket akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik tanúk vallomása alapján. Lee Strobel, oknyomozó újságíró ezt írja a Jézus dosszié című könyvében: „A szemtanúk vallomása mindig hatásos és meggyőző… elegendő indok lehet ahhoz, hogy az elkövetőt börtönbüntetésre ítéljék vagy még súlyosabb büntetést szabjanak ki rá. A szemtanúk tanúságtétele ugyanilyen perdöntő a történelmi események vizsgálatánál, így akkor is, ha a vizsgálat tárgya az, hogy Jézus Krisztus valóban Isten Fia-e.”¹
Máté, az első evangélium szerzője Jézus tizenkét tanítványának egyike, tehát szemtanú volt. Márk Péter tanítványa volt, és azt írta le, amit Péter tanított. Lukács, a harmadik evangélista szemtanúk beszámolóit írta le (lásd Lk 1,1–4). János apostol is szemtanú volt, a tizenkettő egyike.
De vajon tényleg megbízhatók voltak a szemtanúk?
Jézus tizenkét tanítványa közül tízen kegyetlen mártírhalált haltak azért, amit hirdettek. Ez nagyon erős bizonyíték amellett, hogy megbízható szemtanúk voltak.
- Pétert keresztre feszítették (a hagyomány szerint kérésére fejjel lefelé).
- Tamást lándzsával ölték meg.
- Mátét karddal ölték meg.
- Taddeust lenyilazták.
- Stb.²
Erre ellenvetésként – legtöbbször nagyon magabiztosan – ezt mondják az emberek: „De ez nem bizonyít semmit, hiszen sokan meghaltak a hitükért azelőtt is, azután is, ez nem teszi igazzá, amit hittek.” Mondják ezt úgy, mintha egyértelmű lenne számukra, hogy az említett érv félresikerült.
Ha ezt mondja valaki, az csak azt bizonyítja, hogy félreértette a fenti érvet. Mert való igaz, hogy sokan meghaltak az évszázadok alatt a hitükért, és mindegyikük meg volt győződve hite igazáról. A tanítványok viszont, ha kitalálták volna a Jézussal kapcsolatos eseményeket (főként a feltámadását), tudták volna, hogy amit hirdetnek hazugság. Ismer valaki olyan személyt a történelemben, aki tudta, hogy amit hisz és hirdet, az hazugság, mégis kész volt meghalni ezért? Ha van is ilyen személy, talán nem túlzás az, amit Josh McDowell állít: „Nehéz lenne a történelemben egy olyan csoportot találni, amelyik úgy halt meg egy hazugságért, hogy tudta, hogy az hazugság.”³ Ilyen nem fordult elő a múltban, és a józan ész is azt mondja, hogy ez lehetetlenség.
A fentiek alapján nem lehet azt állítani, hogy a tanítványok egy tudva tudott hazugságért haltak volna meg. Ők megbízható szemtanúi voltak Jézus életének, tanításainak, csodáinak, halálának és feltámadásának, mert készek voltak meghalni is azért, amiről tanúskodtak.
––––––––––
- ¹ Lee Strobel, A Jézus dosszié, Harmat Kiadó, 2005, 23. o.
- ² Josh McDowell, Több mint ács, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2018, 116. o. alapján
- ³ McDowell, 117. o.
