„…megingathatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy a Szentírás lényegében úgy jutott el hozzánk, amint azt eredetileg lejegyezték.”¹ Ezt mondta Sir Frederic Kenyon, a British Museum egykori igazgatója.
Halljuk néha: „A Biblia… á, biztos az évszázadok alatt megváltozott, ki tudja mi volt az eredetiben…”
A valóság az, hogy az ókori írások egyikének sincs meg az eredeti szövege, de az összes közül a Bibliának van a legtöbb fennmaradt másolata (kézirata). Így az összes ókori mű közül, a Bibliának lehet a legjobban, majdnem teljes pontossággal rekonstruálni az eredeti szövegét!
Hasonlítsd össze ilyen szempontból a Homérosz által írt Íliász (Ísz) és az apostolok által írt Újszövetségi (ÚSz) iratok másolatait:
- Keletkezési idő (eredeti)
- Ísz: Kr. e. kb. 800.
- ÚSz: Kr. u. kb. 50–100.
- Legrégebbi másolat:
- Ísz: Kr. e. kb. 400.
- Úsz: Kr. u. kb. 200. Pontosabban: a legrégebbi másolat (töredék) Kr. u. kb. 114-ből maradt fenn! A 200-as évekből az Újszövetség bizonyos könyveinek másolatai maradtak fenn.
- Időbeli eltérés:
- Ísz: kb. 400 év.
- ÚSz: kb. 100 év!
- Másolatok száma:
- Ísz: 643.
- ÚSz: több mint 5350!
Az ókori művek közül Homérosz Íliászának maradt fenn nagyobb számú másolata, de amint az előbbiekből lehet látni, az Újszövetségnek sokkal több másolatáról tudunk, mint Homérosz híres eposzának esetében. A sok kézirat lehetővé teszi a másolási hibák majdnem teljes kiküszöbölését! Ugyanakkor az eredeti mű keletkezési éve és a legrégebbi fennmaradt másolat közötti időszak is az Újszövetség esetében a legrövidebb – alig kb. 100 év. Ennyi idő alatt kevés másolási hiba történhetett.
Tehát gyakorlatilag ugyanazt olvassuk az Újszövetség lapjain, mint amit leírtak az apostolok. Ha vannak is részek, szavak, amelyekről nem ismerjük az eredetiben való pontos előfordulásukat, elenyésző hosszúságúak az Újszövetség egészéhez képest, és a Szentírás legtöbb tanítását nem érintik ezek.
¹ Sir Frederic Kenyon, a British Museum egykori igazgatója, idézi Josh McDowell, Több mint ács
