{"id":1654,"date":"2024-09-21T15:33:49","date_gmt":"2024-09-21T13:33:49","guid":{"rendered":"https:\/\/albulevente.ro\/?p=1654"},"modified":"2024-09-21T12:18:56","modified_gmt":"2024-09-21T10:18:56","slug":"miert-vettek-ki-az-apokrif-iratokat-a-bibliabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/miert-vettek-ki-az-apokrif-iratokat-a-bibliabol\/","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt vett\u00e9k ki az apokrif iratokat a Bibli\u00e1b\u00f3l?"},"content":{"rendered":"\n<p><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"size-medium wp-image-1666 alignright\" src=\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/Apocryphon_of_John-300x300.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"300\" srcset=\"https:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/Apocryphon_of_John-300x300.jpg 300w, https:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/Apocryphon_of_John-150x150.jpg 150w, https:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/Apocryphon_of_John-768x768.jpg 768w, https:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/Apocryphon_of_John.jpg 800w\" sizes=\"(max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/>Erre a k\u00e9rd\u00e9sre r\u00f6viden azt lehet v\u00e1laszolni, hogy <strong>az apokrif iratok eredetileg nem is voltak a Bibli\u00e1ban,<\/strong> vagyis nem voltak a bibliai k\u00e1non r\u00e9sze. (Bibliai k\u00e1non \u2013 azoknak az \u00edr\u00e1soknak a list\u00e1ja, amelyeket Isten \u00e1ltal ihletett \u00edr\u00e1soknak ismertek fel.)<\/p>\n<h5><span style=\"color: #993300;\"><strong>Melyek is az apokrif (rejtett, titkolt) k\u00f6nyvek?\u00b9<\/strong><\/span><\/h5>\n<p>Az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9ghez kapcsol\u00f3d\u00f3ak:<\/p>\n<ul>\n<li>Apokrif iratok (kat. egyh\u00e1z: deuterokanonikus iratok), amelyek a katolikus Biblia r\u00e9szei: Judit<em> k\u00f6nyve, Makkabeusok I. \u00e9s II., Sir\u00e1k fia k\u00f6nyve<\/em> stb.;<\/li>\n<li>Pszeudoepigr\u00e1f k\u00f6nyvek (nem ker\u00fcltek be egyik felekezet Bibli\u00e1j\u00e1ba sem): \u00c1d\u00e1m<em> \u00e9s \u00c9va \u00e9lete, M\u00f3zes apokalipszise, Salamon v\u00e9grendelete, \u00c9n\u00f3k k\u00f6nyve<\/em> stb.<\/li>\n<\/ul>\n<p>Az \u00daSz-hez kapcsol\u00f3d\u00f3ak:<\/p>\n<ul>\n<li>Gnosztikus \u00edr\u00e1sok (nincsenek benne egyik felekezet Bibli\u00e1j\u00e1ban sem): <em>Tam\u00e1s evang\u00e9liuma, F\u00fcl\u00f6p evang\u00e9liuma, Nikod\u00e9mus evang\u00e9liuma, M\u00e1ria mennyekbe val\u00f3 \u00e1tvitele, F\u00fcl\u00f6p apostol cselekedetei, Alexandriai lev\u00e9l<\/em>\u00a0stb.<\/li>\n<li>A klasszikus kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1st k\u00e9pvisel\u0151 \u00edr\u00e1sok (nem apokrif\u00e1k):\u00a0<em>Didakh\u00e9, Herm\u00e1sz P\u00e1sztora\u00a0<\/em>stb.<\/li>\n<\/ul>\n<h5><span style=\"color: #993300;\"><strong>Mi\u00e9rt nem ker\u00fcltek bele a gnosztikus \u00edr\u00e1sok az <span style=\"text-decoration: underline;\">\u00dajsz\u00f6vets\u00e9gbe<\/span>?<\/strong><\/span><\/h5>\n<p>Michael J. Kruger bibliatud\u00f3s \u00e9s teol\u00f3gus szerint, aki ezeknek a k\u00e9rd\u00e9seknek az egyik legjelent\u0151sebb kort\u00e1rs szak\u00e9rt\u0151je, sok v\u00e1lasz adhat\u00f3 erre a k\u00e9rd\u00e9sre, viszont ezek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gy egyszer\u0171, de nagyon \u00fct\u0151s \u00e9rvet aj\u00e1nl figyelm\u00fcnkbe.\u00b2 K\u00f6vetkezz\u00e9k egy r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3 ezekr\u0151l:\u00a0<\/p>\n<p><strong>1. A Bibli\u00e1ban szerepl\u0151 n\u00e9gy evang\u00e9lium az 1. sz\u00e1zad derek\u00e1n \u00edr\u00f3dott, a gnosztikus evang\u00e9liumok a 2. sz\u00e1zadban vagy azut\u00e1n keletkeztek. <\/strong>Ebben a tud\u00f3sok egyet\u00e9rtenek. K\u00e9t k\u00f6vetkezm\u00e9ny: (1) A n\u00e9gy evang\u00e9lium \u00edr\u00f3dott az esem\u00e9nyekhez a legk\u00f6zelebb, ami a t\u00f6rt\u00e9nelmi megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l mindig nagyon fontos: ezek adhatt\u00e1k vissza a legjobban azt, ami t\u00f6rt\u00e9nt J\u00e9zust illet\u0151en. (2) Tov\u00e1bb\u00e1 ez azt is jelenti, hogy amikor \u00edrt\u00e1k a n\u00e9gy evang\u00e9liumot, m\u00e9g \u00e9ltek a szemtan\u00fak, akik jelezt\u00e9k volna, ha nem \u00fagy t\u00f6rt\u00e9ntek volna az esem\u00e9nyek, ahogy az evang\u00e9liumokban le vannak \u00edrva. Akkor sem lehetett csak \u00fagy kital\u00e1lni t\u00f6rt\u00e9neteket, \u00e9s elhitetni az emberekkel, hogy az \u00fagy volt, a szemtan\u00fak szav\u00e1ra sokat adtak mindig.<\/p>\n<p><strong>2. Csak a n\u00e9gy evang\u00e9liumr\u00f3l mondhat\u00f3 el, hogy az apostolokt\u00f3l sz\u00e1rmazik, a gnosztikus evang\u00e9liumokat nem apostolok \u00edrt\u00e1k. <\/strong>M\u00e1rpedig az apostolok (pl. M\u00e1t\u00e9 \u00e9s J\u00e1nos) mint szemtan\u00fak tudt\u00e1k a legjobban, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s mit tan\u00edtott J\u00e9zus, vagy az \u0151 tan\u00edtv\u00e1nyaik (M\u00e1rk \u00e9s Luk\u00e1cs), akik az apostolok tan\u00edt\u00e1sait \u00edrt\u00e1k le. <span style=\"text-decoration: underline;\">Persze feltev\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy honnan tudjuk, hogy a n\u00e9gy evang\u00e9liumot val\u00f3ban azok \u00edrt\u00e1k, akiknek tulajdon\u00edtj\u00e1k?<\/span> T\u00fal hossz\u00fa lenne r\u00e9szletesen megv\u00e1laszolni ezt a k\u00e9rd\u00e9st, de k\u00f6vetkezz\u00e9k egy r\u00f6vid v\u00e1lasz arr\u00f3l, hogy honnan tudjuk, hogy J\u00e1nos apostol \u00edrta a J\u00e1nos evang\u00e9lium\u00e1t? A 2. sz\u00e1zadban Ir\u00e9neusz (egyh\u00e1zatya, sz\u00fcl. 115\u2013150 k\u00f6z\u00f6tt) azt \u00edrja, hogy J\u00e1nos a r\u00f3la elnevezett evang\u00e9lium szerz\u0151je (<em>Az eretnekek ellen,<\/em> 3.1.1.). De honnan tudjuk, hogy Ir\u00e9neusz nem t\u00e9vedett? Onnan tudjuk, hogy Ir\u00e9neusz egy m\u00e1sik h\u00edres egyh\u00e1zaty\u00e1t\u00f3l, Polik\u00e1rpt\u00f3l tanult, \u0151t\u0151le tudta, hogy J\u00e1nos apostol \u00edrta. De Polik\u00e1rp hogy tudhatta ezt biztosra? \u00dagy tudhatta, hogy Polik\u00e1rp J\u00e1nos apostol tan\u00edtv\u00e1nya volt. (Euszebiosz \u00edrja le Ir\u00e9neusz szavait a <em>Historia Ecclesiastica<\/em> c. k\u00f6nyv\u00e9ben, 5.20.5-6). A t\u00f6rt\u00e9nelmi kutat\u00e1sban ez a fajta bizonys\u00e1gt\u00e9tel, amit csak egy gener\u00e1ci\u00f3 v\u00e1laszt el az eredeti esem\u00e9nyt\u0151l, kimagasl\u00f3an nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr. Az es\u00e9ly arra, hogy hazudtak volna Ir\u00e9neusz vagy Polik\u00e1rp \u2013 ismerve az akkori k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket \u2013 gyakorlatilag nulla.<\/p>\n<p>Az apokrif evang\u00e9liumok k\u00f6z\u00fcl egyiket sem szemtan\u00fa \u00edrta, s\u0151t nem is olyan valaki, aki a szemtan\u00fakkal tudott volna egyeztetni \u2013 mert a 2. sz\u00e1zadban vagy azut\u00e1n \u00edrt\u00e1k. <span style=\"text-decoration: underline;\">De akkor mi\u00e9rt nevezt\u00e9k el az apokrif evang\u00e9liumokat az apostolok ut\u00e1n (F\u00fcl\u00f6p, Tam\u00e1s, P\u00e9ter)?<\/span> Az\u00e9rt mert ha nem tulajdon\u00edtott\u00e1k volna nekik, akkor senki sem olvasta volna.<\/p>\n<p>K\u00e9t k\u00f6vetkezm\u00e9ny: (1) A n\u00e9gy evang\u00e9liumban meg lehet b\u00edzni, mint szemtan\u00fak feljegyz\u00e9seiben, az apokrif evang\u00e9liumokban nem lehet megb\u00edzni. (2) Mivel a n\u00e9gy evang\u00e9liumot apostolok \u00edrt\u00e1k, akikre J\u00e9zus r\u00e1b\u00edzta az \u00fczenet\u00e9t, autorit\u00e1suk van, ezekre oda kell figyeln\u00fcnk, az apokrif evang\u00e9liumokat olvashatjuk, de nem kell Szent\u00edr\u00e1snak tekinteni.<\/p>\n<p><strong>3. A kanonikus evang\u00e9liumokban nincsenek azok a legend\u00e1s sallangok, amelyek a gnosztikus evang\u00e9liumokat cifr\u00e1zz\u00e1k. <\/strong>Ha valaki elolvassa a n\u00e9gy evang\u00e9liumot \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi evang\u00e9liumokat, \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtja, akkor azt l\u00e1tja, hogy \u00f3ri\u00e1si min\u0151s\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van a k\u00e9t t\u00edpus\u00fa \u00edr\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. A n\u00e9gy evang\u00e9lium ink\u00e1bb t\u00e9nyszer\u0171 besz\u00e1mol\u00f3, t\u00f6rt\u00e9nelmi szempontb\u00f3l is megb\u00edzhat\u00f3. Az apokrif evang\u00e9liumok tele vannak furcsa, bizarr tan\u00edt\u00e1sokkal \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netekkel, amelyek nem csak az addigi Szent\u00edr\u00e1ssal (h\u00e9ber Biblia) mennek szembe, hanem a j\u00f3zan \u00e9sszel is. K\u00e9t p\u00e9lda:<\/p>\n<ul>\n<li><em>Tam\u00e1s evang\u00e9lium\u00e1ban <\/em>J\u00e9zus a n\u0151ket f\u00e9rfiakk\u00e1 v\u00e1ltoztatja, hogy \u00fcdv\u00f6z\u00fcljenek, mert \u00fagymond \u0151k nem m\u00e9lt\u00f3k az \u00e9letre.\u00b3<\/li>\n<li><em>P\u00e9ter evang\u00e9lium\u00e1ban\u00a0<\/em>J\u00e9zus a felt\u00e1mad\u00e1sakor a felh\u0151kig \u00e9r\u0151 \u00f3ri\u00e1s testtel j\u00f6n ki a s\u00edrb\u00f3l, \u0151t k\u00f6veti a kereszt (vajon hogy ker\u00fclt be a kereszt a s\u00edrba, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n hogyan mozog?), \u00e9s ami v\u00e9gk\u00e9pp nagyon fura: a kereszt besz\u00e9l.<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>4. A kanonikus evang\u00e9liumokat a kereszt\u00e9nyek m\u00e1r az els\u0151 perct\u0151l kezdve elfogadt\u00e1k mint autorit\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 \u00edr\u00e1sokat, az apokrif evang\u00e9liumokat soha.\u00a0<\/strong>Sokszor lehet hallani \u00e9s olvasni, hogy akkoriban mindegyik evang\u00e9lium ugyanolyan elfogadott volt, s\u0151t az apokrif evang\u00e9liumok elterjedtebbek voltak, \u00e9s csak Konstantin cs\u00e1sz\u00e1rnak \u00e9s az akkori politikai hatalomnak a nyom\u00e1s\u00e1ra v\u00e1lasztott\u00e1k ki a n\u00e9gy evang\u00e9liumot. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmileg teljesen t\u00e9ves. Ha az 1\u20134. sz\u00e1zadi egyh\u00e1zaty\u00e1k \u00edr\u00e1sait tanulm\u00e1nyozzuk, akkor egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s vil\u00e1gos: csak a n\u00e9gy evang\u00e9liumot fogadt\u00e1k el mint Isten Ig\u00e9j\u00e9t.<\/p>\n<p>Az apokrif evang\u00e9liumok nem voltak igaz\u00e1n elterjedve az els\u0151 sz\u00e1zadokban (azut\u00e1n semennyire). T\u00f6bb ezer (g\u00f6r\u00f6g) k\u00e9zirat maradt fenn a kanonikus evang\u00e9liumokkal, Tam\u00e1s \u00e9s M\u00e1ria evang\u00e9lium\u00e1r\u00f3l h\u00e1rom-h\u00e1rom, F\u00fcl\u00f6p \u00e9s P\u00e9ter evang\u00e9lium\u00e1r\u00f3l egy-egy, vannak olyanok, amikr\u0151l egy sem. <span style=\"text-decoration: underline;\">M\u00e1rpedig t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny: azokr\u00f3l a k\u00f6nyvekr\u0151l maradt fenn t\u00f6bb k\u00e9zirat, amelyek elterjedtebbek voltak<\/span> (hiszen azokat m\u00e1solt\u00e1k t\u00f6bbet). Ugyanakkor nincs egyetlen olyan \u00f3kori k\u00f6nyv sem<span style=\"text-decoration: underline;\">,<\/span> ami egyszerre tartalmazn\u00e1 a kanonikus \u00e9s a gnosztikus evang\u00e9liumokat. Valamint nincs egyetlen lista sem a Biblia k\u00f6nyveir\u0151l, ami tartalmazn\u00e1 az apokrif evang\u00e9liumokat.<\/p>\n<p>Ez nem azt jelenti, hogy az \u00f3kori egyh\u00e1zaty\u00e1k nem ismert\u00e9k volna a t\u00f6bbi evang\u00e9liumot, vagy hogy n\u00e9ha nem id\u00e9zt\u00e9k volna azokat, <span style=\"text-decoration: underline;\">de ezeknek az id\u00e9zeteknek a sz\u00e1ma meg sem k\u00f6zel\u00edti a n\u00e9gy evang\u00e9lium id\u00e9z\u00e9seinek sz\u00e1m\u00e1t.<\/span> Kruger ezt \u00edrja: <em>\u201eAlexandriai Kelemen <\/em>[sz\u00fcl. Kr. u. kb. 150]<em> j\u00f3 p\u00e9lda&#8230; 16 alkalommal id\u00e9z apokrif evang\u00e9liumokat. Ez soknak t\u0171nhet, am\u00edg \u00f6ssze nem hasonl\u00edtjuk azzal, hogy milyen gyakran id\u00e9zi a kanonikus evang\u00e9liumokat: M\u00e1t\u00e9t 757-szer, Luk\u00e1csot 402-szer, J\u00e1nost 331-szer \u00e9s M\u00e1rkot 182-szer.\u201d\u2074\u00a0<\/em><\/p>\n<p><strong>Kruger levonja a k\u00f6vetkeztet\u00e9st: b\u00e1rmennyire is szeretn\u00e9 a vil\u00e1g, hogy a diverzit\u00e1s jellemezze a korai kereszt\u00e9nys\u00e9get a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyzatokkal, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 J\u00e9zus-elk\u00e9pzel\u00e9sekkel, amiket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 evang\u00e9liumok alapj\u00e1n v\u00e1laszthattak volna maguknak az emberek (mint ahogy manaps\u00e1g teszik), egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00edgy volt, a t\u00f6rt\u00e9nelmi bizony\u00edt\u00e9kok nem ezt mutatj\u00e1k. B\u00e1r voltak itt-ott egyesek, akik hasznosnak tartottak m\u00e1s evang\u00e9liumokat, csak a Bibli\u00e1ban l\u00e9v\u0151 n\u00e9gy evang\u00e9liumot tekintett\u00e9k hitelesnek \u00e9s a J\u00e9zusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 megb\u00edzhat\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1snak.<\/strong><\/p>\n<h5><span style=\"color: #993300;\"><strong>Mi\u00e9rt nem voltak benne az apokrif iratok az <span style=\"text-decoration: underline;\">\u00d3sz\u00f6vets\u00e9gben<\/span>?<\/strong><\/span><\/h5>\n<p>A protest\u00e1ns \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g megegyezik a h\u00e9ber Bibli\u00e1val (b\u00e1r a k\u00f6nyvek m\u00e1s sorrendben vannak \u00e9s m\u00e1sk\u00e9ppen csoportos\u00edtva), <strong>a zsid\u00f3k mindig is ezeket a k\u00f6nyveket tartott\u00e1k kanonikusoknak<\/strong> (Isten \u00e1ltal ihletetteknek). Akkor hogy ker\u00fcltek bele a r\u00f3m. kat. \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gbe? Szalai Andr\u00e1s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/septuaginta-deuterokanonikus-iratok\/#_ftn1\">SEPTUAGINTA, DEUTEROKANONIKUS IRATOK<\/a> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket tudjuk meg.\u2075<\/p>\n<p>A t\u00f6rt\u00e9net ott kezd\u0151d\u00f6tt, hogy <strong>a h\u00e9ber Biblia <span style=\"text-decoration: underline;\">g\u00f6r\u00f6g ford\u00edt\u00e1s\u00e1hoz<\/span><\/strong> (lat. <em>Septuaginta<\/em> vagy <em>LXX<\/em> \u2013 Kr. e. 200 k\u00f6r\u00fcl) hozz\u00e1csatoltak n\u00e9h\u00e1ny apokrif k\u00f6nyvet \u00e9s egyes bibliai k\u00f6nyvek kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seit\u2076, de nem \u00fagy, mint kanonikusokat, hanem csak mint hasznos olvasm\u00e1nyokat. \u00cdgy olvast\u00e1k az els\u0151 kereszt\u00e9nyek is (nem mint Szent\u00edr\u00e1st). A h\u00e9ber Bibli\u00e1hoz viszont soha nem csatolt\u00e1k ezeket a k\u00f6nyveket.<\/p>\n<p>Amikor Jeromost (egyh\u00e1zatya Kr. u. 340\u2013420) az akkori p\u00e1pa felk\u00e9rte, hogy k\u00e9sz\u00edtse el a Biblia hivatalos latin ford\u00edt\u00e1s\u00e1t (lat. <em>Vulgata<\/em>), <strong>nem akarta leford\u00edtani az apokrif iratokat,<\/strong> m\u00e9gis azoknak a r\u00e9gi latin ford\u00edt\u00e1sait betett\u00e9k az \u00faj Bibli\u00e1ba. De az egyh\u00e1z akkor m\u00e9g nem tekintette ezeket kanonikusoknak.<\/p>\n<p>A Reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n minden apokrif iratot kivettek a Bibli\u00e1b\u00f3l. Luther leford\u00edtotta ugyan ezeket a k\u00f6nyveket is, de csak hasznos \u00edr\u00e1soknak tartotta, nem Szent\u00edr\u00e1snak. <strong>A kat. egyh\u00e1z v\u00e9glegesen csak 1546-ban, a tridenti zsinaton hat\u00e1rozta el, hogy deuterokanonikus iratoknak fogj\u00e1k tekinteni. <\/strong>Deuterokanonikus alatt azt \u00e9rtik, hogy m\u00e1sodlagosan, de m\u00e9gis m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 \u00e9s Istent\u0151l ihletett \u00edr\u00e1sok.<\/p>\n<p><span style=\"color: #000000;\"><strong>Mi\u00e9rt nem tekinthet\u0151k a deuterokanonikus \u00e9s az \u00d3Sz-hez k\u00f6thet\u0151 egy\u00e9b apokrif iratok a Biblia r\u00e9sz\u00e9nek (kanonikusoknak)?<\/strong> Josh McDowell hitv\u00e9d\u0151 <em>Bizony\u00edt\u00e9kok <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1laszokat tal\u00e1ljuk erre a k\u00e9rd\u00e9sre.\u2077<\/span><\/p>\n<ul>\n<li><strong>Sok a t\u00e9nyszer\u0171 t\u00e9ved\u00e9s benn\u00fck (f\u00f6ldrajzi, t\u00f6rt\u00e9nelmi stb.), legenda jelleg\u0171ek.<\/strong><\/li>\n<li><strong>Olyan tanokat hirdetnek, amelyek ellent\u00e9tben \u00e1llnak a h\u00e9ber Biblia tan\u00edt\u00e1saival.<\/strong> P\u00e9ld\u00e1ul a <em>T\u00f3bi\u00e1s k\u00f6nyve<\/em> szerint az alamizsnaoszt\u00e1s \u00e1ltal engesztel\u00e9st lehet szerezni a b\u0171n\u00f6k\u00e9rt.<\/li>\n<li><strong>Nincs benn\u00fck pr\u00f3f\u00e9tai autorit\u00e1s vagy er\u0151<\/strong>, ami egy krit\u00e9rium volt ahhoz, hogy egy k\u00f6nyvet Istent\u0151l ihletettnek ismerjenek el. Az apokrif \u00edr\u00e1sok Kr. e. 2. sz.\u2013Kr. u. 1. sz. id\u0151szakban keletkeztek. Sokatmond\u00f3 ezzel kapcsolatban, hogy az <em>1Makkabeusok<\/em>\u00a0\u00e9s a <em>2B\u00e1r\u00fak <\/em>szerint nincs igazi pr\u00f3f\u00e9ta abban az id\u0151szakban. Val\u00f3ban, Keresztel\u0151 J\u00e1nos el\u0151tt kb. 400 \u00e9ven \u00e1t nem volt. Teh\u00e1t az apokrif \u00edr\u00e1sok szerz\u0151i sem tartott\u00e1k pr\u00f3f\u00e9tai \u00edr\u00e1soknak szerzem\u00e9nyeiket.<\/li>\n<li><strong>A zsid\u00f3k sosem fogadt\u00e1k el az apokrif iratokat mint kanonikus iratokat.<\/strong> A <em>Talmud<\/em> (zsid\u00f3 vall\u00e1sos tan\u00edt\u00e1sok k\u00f6nyve) is ezt er\u0151s\u00edti meg. McDowell ezt \u00edrja: <em style=\"font-size: revert; color: initial;\">\u201eSok tud\u00f3s szerint a Kr. u. 90-ben a Jaff\u00e1hoz k\u00f6zeli Jamni\u00e1ban \u00fcl\u00e9sez\u0151 rabbik zsinata d\u00f6nt\u00f6tte el, mely k\u00f6nyvek ker\u00fcljenek bele a h\u00e9ber k\u00e1nonba, \u00e9s melyek maradjanak ki bel\u0151le.\u201d<\/em>\u2078<span style=\"font-size: revert; color: initial;\">\u00a0McDowell ezek ut\u00e1n c\u00e1folja ezt az elm\u00e9letet. Ezen a zsinaton fel sem mer\u00fclt \u00faj k\u00f6nyvek bev\u00e9tele a k\u00e1nonba, hanem k\u00e9telyek mer\u00fcltek fel bizonyos k\u00f6nyvek ihletetts\u00e9g\u00e9t illet\u0151en, amelyek m\u00e1r benne voltak a zsid\u00f3 Bibli\u00e1ban. Egy\u00e9bk\u00e9nt a zsinat nem is volt igaz\u00e1n hivatalos, konkr\u00e9t d\u00f6nt\u00e9seket nem hoztak.<\/span><\/li>\n<li><strong>J\u00e9zus is a h\u00e9ber Bibli\u00e1t fogadta el, ami a protest\u00e1ns \u00d3Sz.<\/strong> T\u00f6bbsz\u00f6r is megnevezi a h\u00e9ber Bibli\u00e1t \u00fagy ahogy akkor szok\u00e1s volt \u2013 <em>a T\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s a Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k<\/em> vagy <em>az \u00cdr\u00e1s<\/em> \u2013, \u00e9s b\u00e1r sokat vit\u00e1zik a zsid\u00f3kkal arr\u00f3l, hogy mit tan\u00edtanak az \u00cdr\u00e1sok, soha nem vit\u00e1zik arr\u00f3l, hogy mely k\u00f6nyvek tartoznak hozz\u00e1. R\u00e1ad\u00e1sul b\u00e1r sokat id\u00e9z az \u00d3Sz k\u00f6nyveib\u0151l, soha nem id\u00e9z az apokrif \u00edr\u00e1sokb\u00f3l. Vajon a katolikus egyh\u00e1z milyen alapon fogadta el az apokrif iratokat Isten Ig\u00e9j\u00e9nek, ha azokat J\u00e9zus nem tartotta annak?<\/li>\n<\/ul>\n<p>Szalai Andr\u00e1s \u00edgy foglalja \u00f6ssze azt, hogy mi\u00e9rt vett\u00e9k ki a protest\u00e1nsok a deuterokanonikus k\u00f6nyveket a Bibli\u00e1b\u00f3l:<\/p>\n<blockquote>\n<p>Nem az\u00e9rt, mert k\u00e1ros vagy haszontalan lenne \u0151ket elolvasni, hanem mert\u00a0<em>tanbeli<\/em>\u00a0<em>k\u00e9rd\u00e9sekben<\/em> nem tekinthet\u0151k m\u00e9rvad\u00f3nak: vagy nem is ig\u00e9nylik a kinyilatkoztat\u00e1s tekint\u00e9ly\u00e9t, vagy ha m\u00e9gis, mes\u00e9s elemeik, hib\u00e1ik hitel\u00adtelen\u00edtik \u0151ket.\u2079<\/p>\n<\/blockquote>\n<p>(Amikor az apokrif iratokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, felmer\u00fcl az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy kik \u00e9s mi alapj\u00e1n d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy milyen k\u00f6nyvek ker\u00fcljenek a Bibli\u00e1ba \u00e9s melyek ne? Jogos k\u00e9rd\u00e9s. Err\u0151l r\u00e9szletesebben k\u00e9t cikkben \u00edrok: az egyikben arr\u00f3l, hogy milyen krti\u00e9riumok alapj\u00e1n ismert\u00e9k fel, hogy mely k\u00f6nyvek ihletettek Istent\u0151l, a m\u00e1sik cikkben arr\u00f3l, hogy milyen volt az a folyamat, ami \u00e1ltal felismert\u00e9k, hogy mely k\u00f6nyvek ihletettek \u00e9s melyek nem.)<\/p>\n<h5><span style=\"color: #993300;\"><strong>Kivettek volna evang\u00e9liumokat a Bibli\u00e1b\u00f3l a niceai zsinaton?<\/strong><\/span><\/h5>\n<p>Az a gondolat, hogy a Konstantin cs\u00e1sz\u00e1r nyom\u00e1s\u00e1ra a niceai zsinat (Kr. u. 325) kivett volna a Bibli\u00e1b\u00f3l evang\u00e9liumokat, \u00e9s csak azt a n\u00e9gyet tartotta meg, ami J\u00e9zus istens\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtotta, hogy Konstantin a hatalm\u00e1t meger\u0151s\u00edtse, teljesen t\u00e9ves. (Ezt az elm\u00e9letet <em>A DaVinci k\u00f3d<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv \u00e9s film terjesztette a legjobban). Nincs semmilyen bizony\u00edt\u00e9k erre. <strong>A niceai zsinaton nem volt t\u00e9ma a Bibliai k\u00e1non<\/strong>, az m\u00e1r r\u00e9g le volt tiszt\u00e1zva, hogy mi ihletett k\u00f6nyv \u00e9s mi nem. Az\u00e9rt volt \u00f6sszeh\u00edvva a niceai zsinat, hogy tiszt\u00e1zz\u00e1k a kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1st az ari\u00e1nus tanokkal szemben, amelyek tagadt\u00e1k Krisztus istens\u00e9g\u00e9t. Egy\u00e9bk\u00e9nt Krisztus istens\u00e9ge nem volt \u00faj gondolat akkor m\u00e1r, <strong>ez k\u00e9pezte a kereszt\u00e9ny hit alapj\u00e1t a kezdetekt\u0151l fogva<\/strong> (ezt hitvall\u00e1sok \u00e9s az egyh\u00e1zaty\u00e1k fennmaradt \u00edr\u00e1sai vil\u00e1gosan mutatj\u00e1k). Nem kellett sem Konstantinnak sem m\u00e1snak bizony\u00edtania.\u00b9\u00b0<\/p>\n<hr \/>\n<p>\u00b9 R\u00e9szletesebb felsorol\u00e1shoz l\u00e1sd <a href=\"https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2\/a-a-C97B4\/apokrifus-iratok-C98C3\/\"><em>Kereszty\u00e9n bibliai lexikon\u00a0\u2013 A<\/em>pokrifus iratok<\/a>\u00a0\u00e9s\u00a0<a href=\"https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2\/p-CA415\/pszeudepigrafus-iratok-CA4CF\/\"><em>Kereszty\u00e9n bibliai lexikon \u2013 Pszeudepigr\u00e1fus iratok<\/em><\/a><br \/>\u00b2 Michael J. Kruger, <a href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=u2F0Kp-CjgM\"><em>God\u2019s Word in the Early Church<\/em><\/a><br \/>\u00b3 Tam\u00e1s evang\u00e9liuma 115. logion<br \/>\u2074 Michael J. Kruger, <a href=\"https:\/\/michaeljkruger.com\/what-about-the-lost-books-of-the-bible-2\/\"><em>What About the \u201cLost\u201d Books of the Bible?<\/em><\/a><br \/>\u2075 Szalai Andr\u00e1s, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/septuaginta-deuterokanonikus-iratok\/#_ftn1\">SEPTUAGINTA, DEUTEROKANONIKUS IRATOK<\/a><br \/>\u2076 A sz\u00f6vegek pontos felsorol\u00e1s\u00e1t l\u00e1sd ugyancsak Szalai Andr\u00e1s \u00edr\u00e1s\u00e1ban.<br \/>\u2077 Josh McDowell,\u00a0<em>Bizony\u00edt\u00e9kok\u00a0<\/em>(Budapest: Kereszty\u00e9n Ismeretterjeszt\u0151 Alap\u00edtv\u00e1ny, 2004), 25\u201331.<br \/>\u2078 Josh McDowell, <em>Bizony\u00edt\u00e9kok<\/em>, 25.<br \/>\u2079 Szalai Andr\u00e1s, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/septuaginta-deuterokanonikus-iratok\/#_ftn1\">SEPTUAGINTA, DEUTEROKANONIKUS IRATOK<\/a><br \/>\u00b9\u00b0 McDowell, <em>V\u00e1laszt keres a DaVinci k\u00f3d<\/em>, 31\u201334.<\/p>\n<div class=\"sharelinks\" style=\"\">\n\t<a title=\"Mi\u00e9rt vett\u00e9k ki az apokrif iratokat a Bibli\u00e1b\u00f3l?\" rel=\"nofollow\" target=\"_blank\" href=\"http:\/\/www.facebook.com\/sharer.php?u=https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/miert-vettek-ki-az-apokrif-iratokat-a-bibliabol\/\"><img width=\"56\" height=\"20\" alt=\"facebook\" src=\"https:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/facebook.png\"><\/a>\n\t<a title=\"Mi\u00e9rt vett\u00e9k ki az apokrif iratokat a Bibli\u00e1b\u00f3l?\" rel=\"nofollow\" target=\"_blank\" href=\"https:\/\/plus.google.com\/share?url=https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/miert-vettek-ki-az-apokrif-iratokat-a-bibliabol\/\"><img width=\"60\" height=\"20\" alt=\"google plus\" src=\"https:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/googleplus.png\"><\/a>\n\t<a title=\"Mi\u00e9rt vett\u00e9k ki az apokrif iratokat a Bibli\u00e1b\u00f3l?\" Nagar\" rel=\"nofollow\" target=\"_blank\" href=\"http:\/\/twitter.com\/home?status=Mi\u00e9rt vett\u00e9k ki az apokrif iratokat a Bibli\u00e1b\u00f3l? https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/miert-vettek-ki-az-apokrif-iratokat-a-bibliabol\/\"><img width=\"70\" height=\"20\" alt=\"twitter\" src=\"https:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/twitter.png\"><\/a>\n\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Erre a k\u00e9rd\u00e9sre r\u00f6viden azt lehet v\u00e1laszolni, hogy az apokrif iratok eredetileg nem is voltak a Bibli\u00e1ban, vagyis nem voltak a bibliai k\u00e1non r\u00e9sze. (Bibliai k\u00e1non \u2013 azoknak az \u00edr\u00e1soknak a list\u00e1ja, amelyeket Isten \u00e1ltal ihletett \u00edr\u00e1soknak ismertek fel.) Melyek is az apokrif (rejtett, titkolt) k\u00f6nyvek?\u00b9 Az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9ghez kapcsol\u00f3d\u00f3ak: Apokrif iratok (kat. egyh\u00e1z: deuterokanonikus iratok), &hellip; <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1666,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1,118],"tags":[187,192,96,195,137,97,198,194,197,196],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1654"}],"collection":[{"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1654"}],"version-history":[{"count":35,"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1654\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1777,"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1654\/revisions\/1777"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1666"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1654"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1654"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1654"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}