A sötét lovag (The Dark Knight, 2008) című filmben nagyon ijesztő, hogy a legkiválóbb ember maximálisan gonosszá válik. A nézőben könnyen felmerülhet két kérdés: (1) Tényleg ennyire el tud hatalmasodni az emberi gonoszság? (2) Ha igen, akkor mi adhat reményt?
Harvey Dent ügyész a 30 milliós városnak, Gotham citynek a reménysége, a fehér lovag. Benne látják (Batman is) a hőst, aki a törvény eszközeivel felszabadítja a várost a szervezett bűnözés és a mindent behálózó korrupció alól. Harvey nemcsak bátor, mint amilyennek lennie kell egy igazi hősnek, hanem tisztességes is, gyűlöli a korrupciót, sőt mit több, életét is kockára teszi azért, hogy Batmannel együtt legyőzzék Jokert.
De Jokert nem lehet csak úgy legyőzni, átjár az eszükön. Mert ő nem egy kispályás gazember. Sakkban tartja a maffiavezéreket, többeket meg is öl közülük. Neki nem fontos sem a hatalom, sem a pénz, sem az élvezetek, ő magában a pusztításban, a káoszteremtésben leli örömét. De ami a legijesztőbb: gonosszá akarja tenni az embereket, vagy legalábbis el akarja indítani őket az erkölcsi lejtőn. A kígyószerűen sziszegő Joker így ismerteti Batmannel felfogását: „Tudod, az erkölcsük, az etikájuk rossz vicc… Nehéz körülmények között ez a civilizált népség fölzabálja magát. Nem vagyok én szörny, csak megelőzöm a koromat.” A film során Joker ezt próbálja bizonyítani, és hát mondhatjuk: félelmetesen jól sikerül ez neki. Sok tisztességes polgárt és rendőrt megfenyeget, zsarol ő maga vagy a maffiavezérek által, és valóban sokan átállnak az ő oldalára.
Joker a leglátványosabb sikerét Harvey Dentnél éri el. Amikor Harvey megtudja, hogy Rachelt, az ő szerelmét nézte ki következő áldozatául, akkor képes egy bűnözőt megfenyegetni azzal, hogy megöli, ha nem árulja el, hogy hol van Joker. De ez romlásának csak a kezdete.
Harvey nagyon szereti Rachelt, viszont nem tudja megmenteni. Joker úgy intézi a dolgokat, hogy Rachel meghaljon. Ennek hatására Harvey egy megdöbbentő és félelmetes metamorfózison megy át, amit jól szemléltet megégett-eltorzult félarca. Haragja és bosszúvágya elhatalmasodik rajta. Egy önbíráskodó lesz belőle. Bosszút áll azokon a rendőrökön, akik Joker kezére adták őt és Rachelt, valamint az egyik maffiavezéren, bosszújának végső kifejezéseként pedig meg akarja ölni Gordon rendőrkapitány kisfiát. Rachel halálához nagyban hozzájárultak Gordon tévedései, amikre nem mellesleg Harvey próbálta figyelmeztetni. Ezért szeretné, hogy Gordon is átélje az általa átélt fájdalmat, szerettének elvesztését. Egyértelmű, hogy aki bosszú céljából képes megölni egy gyermeket, az erkölcsileg nagyon mélyre süllyedt. Egy adott pillanatban ezt mondja Gordonnak: „Innen nincs visszaút.” Számára már nincs helyreállás, megtérés. Mondhatni, hogy Harvey lett a második Joker.
Harvey zuhanása a fehér lovag szintjéről az ördögi mélységbe, bizonyítja Joker felfogását, amit igazából a film elején maga Harvey is megfogalmaz, bár ő talán csak félig gondolta komolyan: „Vagy meghalsz hősként, vagy elég sokáig élsz ahhoz, hogy gonosztevővé válj.” Ez a mondat egyébként a rendező, Christopher Nolan szerint a legfigyelemfelkeltőbb a filmből.¹
(1) Tényleg ennyire el tud hatalmasodni az emberi gonoszság?
Azt meg kell említeni, hogy bár Bruce Wayne (Batman) is nagyon szerette Rachelt, belőle mégsem válik gonosztevő. Nem áll bosszút, nem öli meg Jokert (így nem szegi meg saját erkölcsi szabályát) — bár egy adott pillanatban nehezen tudja visszafogni magát, hogy dühében meg ne tegye. Ezenkívül Jokernek a hajós kísérlete is azt mutatja meg, hogy az emberek végül is jók tudnak lenni — bár nagyon közel kerülnek ahhoz, hogy gyilkosokká váljanak. Még vannak a filmben olyanok, akik nem válnak korrupttá, gonosszá.
Ennek ellenére Harvey, továbbá a Jokert és a maffiavezéreket támogató rendőrök, valamint azok az emberek, akik meg akarnak ölni egy ártatlan férfit Joker fenyegetése miatt, mind azt bizonyítják, hogy sok embert nagyon is meg tud fertőzni a gonosz.
Vajon a valóságban is? Nolan szerint a film legjelentősebb kijelentése az évek alatt egyre igazabbnak tűnik: „Vagy meghalsz hősként, vagy elég sokáig élsz ahhoz, hogy gonosztevővé válj.”² Ebben valóban sok igazság van. Ha megfigyeljük a körülöttünk élőket, akkor számos esetben felfedezhetjük ennek az állításnak a létjogosultságát. Ígéretes indulásokból sokszor lesz rossz folytatás.
A valóság mintha tényleg a film tézisét erősítené meg. Csak gondoljon bele az ember egy olyan helyzetbe, amiben megölik az általa szeretett személyt vagy valami más gonoszt művelnek el vele. Vajon meg tud bocsátani? Vajon nem keríti hatalmába a harag és a bosszúvágy? Fájdalmát el tudja engedni, és józanul tud döntéseket hozni, ha például éppen „kezébe kerül a gonosztevő”? Talán csak az válaszol könnyedén igennel erre a kérdésre, aki ellen nem követtek el komolyabb vétséget.
Ijesztő, hogy erkölcsileg milyen mélyre süllyedtek egyesek a filmben! Ez a film egy hangos figyelmeztetés! A néző megijedhet, és félhet attól, hogy ez a való életben is megtörténhet. Megnézve a filmet, még jobban rádöbbenünk arra, hogy egy gonosz világban élünk, amely megfertőzhet minket gonoszságával. Az emberi gonoszság erőteljes jelenlétét és terjedését nagyon jól megragadja ez az akciófilm. Igazából közel kerül a Biblia szemléletéhez, mert a Szentírás is megmutatja, hogy az ember nem tud ellenállni a gonosznak, ez magával sodorja. A nehéz körülmények az erkölcsös emberből is kihozzák a benne élő gonoszt… A benne élő gonoszt? Igen. Merthogy a Biblia szerint az ember bukott, és van egy belső hajlama a rosszra.
(2) Mi adhat reményt?
Jogos a kérdés, hogy ha ennyire rossz a helyzet, akkor mi adhat reményt? Mi segíthet abban, hogy a gonoszság terjedése visszaszoruljon az emberek között, a társadalomban, akár a családokon belül is?
A film egy hamis történetet javasol annak érdekében, hogy a remény megmaradjon az emberekben. Milyen reményt? Hogy egy igazi hős, mint amilyen volt Harvey Dent, tud segíteni, meg tudja állítani a gonoszt, ilyet kell keresni, mert van ilyen hős.
Van ebben igazság mindenképpen. Egy hős, egy bátor katonai vezető, egy jó politikai vezér, egy nemes ügyekért küzdő gazdag híresség sokat tud tenni a gonoszság megállításáért a világban. Ezt el kell ismernünk, ilyenekre volt példa a történelemben. De lehet vannak még olyanok, mint én, akinek ez nem ad elég reményt. Az a tény, hogy nemcsak a filmben, de sokszor a valóságban is a legkiválóbb hőst is megrontja (és még mennyire!) a gonosz, aláássa a „fehér lovagokban” való bizalmat. Mi a garancia, hogy ők nem lesznek gonosszá?
Ezenkívül pedig van egy még fontosabb körülmény: ha van is egy ilyen hős, aki legyőzi a bűnözőket és megállítja a korrupciót, a tapasztalat azt mutatja, hogy sok gonoszság, amit az emberek elkövetnek, nem csak a külső nyomás hatására történik. Például a kollégám, aki féltékeny rám az előléptetésem miatt, nem egy maffiavezér hatására viszonyul így. Az irigység — mint ahogy a kapzsiság is, vagy a másik ember lenézése — belülről, az ember szívéből jön, nem valami külső, nehéz helyzet vagy nyomás hatására.
A film világában Batman adhat reményt az embereknek, de ő sem szünteti meg teljesen a gonoszságot. És ha a filmben megmaradnak a bűnözők, a valóságban méginkább. Utópisztikus gondolat az, hogy a világ valamikor megszabadul a gonosztól, hiszen évezredek óta nem sikerült ezt elérni, miért sikerülne most?! Ezért mondhatjuk tehát, hogy az igazi reményt nem az adja, hogy valamikor sikerül megvalósítani a gonoszmentes világot.
Akkor viszont reményt csakis olyan valami adhat, ami segítene az embereknek, hogy nehéz körülmények között se váljanak gonosszá. Ennek a valaminek képessé kellene tennie az embert, hogy megbocsásson az ellene vétkezőnek (nem úgy, mint Harvey, akitől hiába kérte ezt Gordon). Ennek a valaminek képessé kell tennie az embert arra, hogy bízzon egy pozitív végkifejletben, akkor is, ha szörnyűségek történnek, akkor is, ha a szeretett személyt elveszíti. Ennek a valaminek segítenie kell az embert nem félni, akkor sem, ha megfenyegetik. És ami a legfontosabb: ennek a valaminek erőt kell adnia az emberben lévő gonosz visszaszorítására.
Én ezt a valamit a keresztény hitben vélem felfedezni, ami számtalan módon tud segíteni az embernek, hogy ne teljesedjen be rajta a film tételmondata. A keresztény embernek óriási erőforrása van arra, hogy ne legyen bosszúálló. Átélte Isten bűnbocsánatát Krisztus által, ezért meg tud bocsátani az ellene vétkezőknek is. Aki hisz a Biblia Istenében, ha megfenyegetik is, inkább Istent féli, nem pedig a fenyegetéstől fél. Tudja azt is, hogy minden esemény Isten ellenőrzése alatt van. Bízik abban, hogy a nagy bántalmak által is végül Isten terve valósul meg, bár nem érti ezt a tervet. Bízik Isten végső ítéletében. Ezenkívül, mivel hiszi, hogy van örök élet, az örökkévalóság szemszögéből tudja nézni a legfájdalmasabb eseményeket is (óriási vigasz!). És ami a legfontosabb: a hívő ember megtapasztalja, hogy Isten az ő Szentlelke által megfékezi benne a gonosz vágyakat, indulatokat, és egy új emberként élhet.
A film nem tud igazi reményt adni, mert a világ, amit lefest nekünk, csak egy anyagi világ, nincs benne semmilyen transzcendens utalás. A keresztény hit végképp hiányzik. Pedig az a gonoszság, amit látunk Jokerben, majd utóbb Harveyban, az nem holmi hétköznapi rosszaság. Jokert a rendező az aboszolút gonosz megtestesítőjének nevezte.³ A nézőnek az az érzése, hogy ez a mértékű gonoszság már a transzcendensre jellemző, sátáni, félelmetes. Épp ezért transzcendens megoldásra is van szükség. Ezt nyújtja a keresztény hit.
A keresztény hit nem garantálja, hogy megszünteti a gonoszt a világban. Azt ígéri, hogy aki Krisztust követi, annak erőt ad arra, hogy a világban levő indulat ne fertőzze meg és ne győzze le. Emellett pedig egy örökkévaló szemléletet ad neki, ami által tudja, hogy nem a sötétségé az utolsó szó.
¹ James Hibberd, Jonathan Nolan Explains the Origin of ‘The Dark Knight’s’ Most Famous Line, https://www.hollywoodreporter.com/movies/movie-news/dark-knight-either-die-a-hero-line-origin-1235862759/
² u.o.
³ Szabó Ádám, Káoszelméletek, https://filmtett.ro/cikk/christopher-nolan-portre-2
