{"id":1685,"date":"2024-09-21T12:10:02","date_gmt":"2024-09-21T10:10:02","guid":{"rendered":"https:\/\/albulevente.ro\/?p=1685"},"modified":"2024-09-25T22:33:21","modified_gmt":"2024-09-25T20:33:21","slug":"2-kik-es-hogyan-dontottek-el-hogy-mely-konyvek-legyenek-a-bibliaban-a-folyamat","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/2-kik-es-hogyan-dontottek-el-hogy-mely-konyvek-legyenek-a-bibliaban-a-folyamat\/","title":{"rendered":"2. Kik \u00e9s hogyan d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy mely k\u00f6nyvek legyenek a Bibli\u00e1ban? \u2013 A FOLYAMAT"},"content":{"rendered":"\n\n\n<p><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"size-medium wp-image-1699 alignright\" src=\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1-300x300.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"300\" srcset=\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1-300x300.jpg 300w, http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1-1024x1024.jpg 1024w, http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1-150x150.jpg 150w, http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1-768x768.jpg 768w, http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1-1536x1536.jpg 1536w, http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1.jpg 1732w\" sizes=\"(max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/>Ez a cikk az <a href=\"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/1-kik-es-hogyan-dontottek-el-hogy-mely-konyvek-legyenek-a-bibliaban-kriteriumok\/\">el\u0151bbinek<\/a> a folytat\u00e1sa. Az els\u0151ben a krit\u00e9riumokr\u00f3l \u00edrtam, ebben a cikkben a <strong>folyamatr\u00f3l<\/strong> \u00edrok. Itt is \u2013 mint az el\u0151bbi cikkben \u2013 hangs\u00falyozom a kereszt\u00e9nyek meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t: <em>\u201e<span style=\"text-decoration: underline;\">Isten d\u00f6nt\u00f6tte el,<\/span> hogy mely \u00edr\u00e1sok legyenek ihletettek, \u00e9s az emberek ezeket <span style=\"text-decoration: underline;\">felismert\u00e9k<\/span>. Ez\u00e9rt egy kereszt\u00e9nynek vagy keres\u0151nek, aki nem z\u00e1rja ki a Biblia isteni eredet\u00e9t a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9s egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy kik \u00e9s hogyan <span style=\"text-decoration: underline;\">ismert\u00e9k fel<\/span>, hogy mely \u00edr\u00e1sok az Isten \u00e1ltal ihletett \u00edr\u00e1sok, vagyis kanonikusak?<\/em>\u201d<\/p>\n<p>A c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9st illet\u0151en \u2013 amint \u00edrtam az els\u0151 cikkben \u2013, a kanoniz\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1t \u00fagy lehet megismerni, <em>\u201eha tanulm\u00e1nyozzuk a bibliai k\u00f6nyvek erre utal\u00f3 r\u00e9szeit, a Bibli\u00e1n k\u00edv\u00fcli \u00f3kori \u00edr\u00e1sokat, \u00e9s a Kr. u. els\u0151 kb. 400 \u00e9v egyh\u00e1zi vezet\u0151inek (egyh\u00e1zaty\u00e1k) \u00edr\u00e1sait, vit\u00e1it valamint munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t\u201d<\/em>. Ebben a k\u00e9rd\u00e9sben az egyik j\u00e1rtas szakember Michael J. Kruger, aki a Reformed Theological Seminary eln\u00f6ke \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g professzora. Az \u00e1ltala tartott egyik el\u0151ad\u00e1ssorozat\u00b9 \u00e9s egy\u00e9b forr\u00e1sok alapj\u00e1n k\u00f6vetkezz\u00e9k egy r\u00f6vid le\u00edr\u00e1sa az \u00daSz k\u00e1nonj\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n<h5><span style=\"color: #800000;\"><strong>Az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1nak folyamata<\/strong><\/span><\/h5>\n<p>Kruger r\u00e1mutat arra, hogy az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9st egyre t\u00f6bben tett\u00e9k fel \u00fagy a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gban mint laikus k\u00f6zegekben. Sokszor viszont e k\u00e9rd\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt az a felt\u00e9telez\u00e9s \u00e9s v\u00e1d \u00e1ll, hogy a kereszt\u00e9nyek nem tudj\u00e1k mi\u00e9rt pont az a 27 k\u00f6nyv van az \u00daSz-ben, amelyek benne vannak, \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban vakon hisznek a Bibli\u00e1ban. <strong>A kereszt\u00e9nys\u00e9g kritikusai szerint b\u00e1rmelyik m\u00e1s evang\u00e9lium lehetne az \u00daSz-ben, a n\u00e9gy evang\u00e9lium \u00e9s a t\u00f6bbi k\u00f6nyv csak bizonyos emberek \u00e9rdekei alapj\u00e1n ker\u00fclt bele.<\/strong><\/p>\n<p>Ezt pedig az\u00e9rt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, mert a 20. sz. m\u00e1sodik fel\u00e9ben egy \u00faj narrat\u00edva terjedt el az \u00daSz k\u00e1nonj\u00e1r\u00f3l. Eszerint a korai kereszt\u00e9ny hit (1\u20134. sz.) nem volt egys\u00e9ges (pl. nem \u00e9rtettek egyet olyan t\u00e9m\u00e1kban mint hogy egy Isten vagy t\u00f6bb isten l\u00e9tezik, Krisztus szem\u00e9lye, hogy t\u00f6rt\u00e9nt a megv\u00e1lt\u00e1s stb.). Ezt a felfog\u00e1st az is t\u00e1pl\u00e1lja, hogy a 20. sz. eleje \u00f3ta sok apokrif iratot fedeznek fel, amelyek abb\u00f3l a k\u00f3rb\u00f3l val\u00f3k, \u00e9s amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajta <em>kereszt\u00e9nys\u00e9gekre<\/em> engednek k\u00f6vetkeztetni \u2013 \u00fagymond abban sem volt egys\u00e9g, hogy mely \u00edr\u00e1sokat kell olvasni mint Szent\u00edr\u00e1s. E narrat\u00edva szerint pl. az\u00e9rt van az \u00daSz-ben csak a n\u00e9gy evang\u00e9lium (M\u00e1t\u00e9, M\u00e1rk, Luk\u00e1cs \u00e9s J\u00e1nos), mert azok, akik ezeket tartott\u00e1k j\u00f3knak vagy alkalmasnak c\u00e9ljaik szolg\u00e1lat\u00e1ra, azok gy\u0151ztek a vit\u00e1ban.<\/p>\n<p>Kruger szerint ez a narrat\u00edva t\u00f6bb sebb\u0151l is v\u00e9rzik, \u00e9s egy kis t\u00f6rt\u00e9nelmi kutat\u00e1ssal meg lehet c\u00e1folni.<\/p>\n<p><strong>Mikor j\u00f6tt l\u00e9tre az \u00daSz-i k\u00e1non?<\/strong> Sok tud\u00f3s \u00e9s laikus \u00fagy gondolja, hogy a 4. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, a laodiceai (Kr. u. 363) \u00e9s a karth\u00e1g\u00f3i (Kr. u. 397) zsinaton v\u00e1lasztott\u00e1k ki a 27 \u00daSz-i k\u00f6nyvet, amelyek ma is a k\u00e1nont k\u00e9pezik minden kereszt\u00e9ny felekezetben. Az t\u00e9ny, hogy akkor volt a v\u00e9gs\u0151 elismer\u00e9se ezeknek a k\u00f6nyveknek, de a val\u00f3s\u00e1g az, hogy m\u00e1r sokkal r\u00e9gebben \u00fagy olvast\u00e1k ezeket a k\u00f6nyveket, mint Szent\u00edr\u00e1st.\u00a0 Kruger \u00edrja: <em>\u201eEzek a zsinatok azonban nem \u00fagy tekintettek magukra, mint akik l\u00e9trehozz\u00e1k vagy eld\u00f6ntik a k\u00e1nont, hanem mint akik csup\u00e1n <span style=\"text-decoration: underline;\">meger\u0151s\u00edtik<\/span> a k\u00e1nont, amir\u0151l mindig is hitt\u00e9k, hogy az volt.\u201d<\/em>\u00b2<\/p>\n<p>Az t\u00e9ny hogy az els\u0151 n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zadban voltak vit\u00e1k <span style=\"text-decoration: underline;\">egyes<\/span> k\u00f6nyvek kanonikuss\u00e1g\u00e1val kapcsolatban, de az is t\u00e9ny, hogy <strong>a 2. sz\u00e1zadi egyh\u00e1zaty\u00e1k \u00edr\u00e1saib\u00f3l vil\u00e1gosan kider\u00fcl: az \u00daSz k\u00f6nyveinek <span style=\"text-decoration: underline;\">nagy r\u00e9sz\u00e9t<\/span> illet\u0151en konszenzus volt,<\/strong> Szent\u00edr\u00e1sk\u00e9nt olvast\u00e1k, teh\u00e1t m\u00e1r akkor kanonikusaknak tartott\u00e1k. N\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda:<\/p>\n<ul>\n<li>Kr. u. 180 k\u00f6r\u00fcl: <strong>Ir\u00e9neusz lyoni p\u00fcsp\u00f6k<\/strong> \u00edrt a legt\u00f6bbet az \u00daSz k\u00f6nyveir\u0151l. 23 k\u00f6nyvet eml\u00edt meg \u00e9s id\u00e9z (t\u00f6bb mint 1000-szer!), mint apostoli eredet\u0171 Szent\u00edr\u00e1st: a 4 evang\u00e9lium, P\u00e1l 12 levele, ApCselt, Zsid, Jak, 1Pt, 1Jn, 2Jn, Jel.<\/li>\n<li>Ugyancsak 180 k\u00f6r\u00fcl: A <strong>Muratori-k\u00e1non\u00a0<\/strong>a legr\u00e9gebbi lista, ami a Szent\u00edr\u00e1s-jelleg\u0171 \u00edr\u00e1sokat sorolja fel, \u00e9s amiket lehet haszn\u00e1lni istentiszteleteken: a 4 evang\u00e9lium, P\u00e1l 13 levele, J\u00fad, 1Jn, 2Jn, Jel. \u00d6sszesen 22. (Megeml\u00edti m\u00e9g P\u00e9ter apokalipszis\u00e9t is, \u00e9s Salamon B\u00f6lcsess\u00e9g k\u00f6nyv\u00e9t, de ezeket k\u00e9rd\u0151jelesen.) Megfigyelhet\u0151, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanazokat eml\u00edti meg, mint Ir\u00e9neusz, kiv\u00e9ve Zsid, Jak \u00e9s 1Pt (nem tiltja a t\u00f6bbit). Egy\u00e9bk\u00e9nt a sz\u00f6vegben fellelhet\u0151 az is, hogy a legfontosabb krit\u00e9rium, amit szem el\u0151tt tartottak, az apostoli eredet volt.\u00b3<\/li>\n<li><strong>Alexandriai Kelemen<\/strong>, Ir\u00e9neusz kort\u00e1rsa hasonl\u00f3 k\u00f6nyveket ismer el Szent\u00edr\u00e1snak. Ugyanakkor a t\u00f6bbi egyh\u00e1zaty\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u0151 is \u00fagy \u00edr az \u00daSz k\u00f6nyveir\u0151l, mint amik az apostolokt\u00f3l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s amiket m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta haszn\u00e1l az egyh\u00e1z\u2074, valamint a M\u00f3zes k\u00f6nyveivel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171eknek tartja azokat<i>.<\/i>\u2075<\/li>\n<li>Kr. u. 150 k\u00f6r\u00fcl: <strong>Jusztinusz m\u00e1rt\u00edr<\/strong> filoz\u00f3fus, teol\u00f3gus a 4 evang\u00e9liumot nevezi meg mint isteni tekint\u00e9ly\u0171 \u00edr\u00e1soknak. Bizony\u00e1ra P\u00e1l leveleit is stb., azoknak tartotta, de ezeket nem nevezi meg, csak id\u00e9zi. Azt is \u00edrja, hogy nyilv\u00e1nos istentiszteleteken ezeket az evang-kat olvast\u00e1k az \u00d3Sz mellett, amib\u0151l vil\u00e1gosan kit\u0171nik Szent\u00edr\u00e1snak tekintett\u00e9k:<\/li>\n<\/ul>\n<blockquote>\n<p>A vas\u00e1rnapnak nevezett napon minden v\u00e1rosi \u00e9s vid\u00e9ki lak\u00f3 \u00f6sszegy\u0171l egy helyre, \u00e9s az apostolok eml\u00e9kiratait [M\u00e1t\u00e9, M\u00e1rk, Luk\u00e1cs \u00e9s J\u00e1nos] vagy a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00edr\u00e1sait [\u00d3Sz] felolvass\u00e1k am\u00edg az id\u0151 engedi. Amikor az olvas\u00f3 le\u00e1ll, az eln\u00f6k [igehirdet\u0151] sz\u00f3beli utas\u00edt\u00e1sokat ad \u00e9s buzd\u00edt ezeknek a j\u00f3 dolgoknak az ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1ra.\u2076<\/p>\n<\/blockquote>\n<ul>\n<li>100 k\u00f6r\u00fcl: <strong>Antiochiai Szent Ign\u00e1c\u00a0<\/strong>p\u00fcsp\u00f6k levelei maradtak fenn, amelyeket kiv\u00e9gz\u00e9se el\u0151tt \u00edrt. P\u00e1l apostol legt\u00f6bb level\u00e9b\u0151l id\u00e9z.<\/li>\n<li><strong>Szmirnai Polik\u00e1rp<\/strong>, a 2. sz. elej\u00e9n ugyanazokat a p\u00e1li leveleket haszn\u00e1lta mint Ign\u00e1c.<\/li>\n<\/ul>\n<p>Mindezek a p\u00e9ld\u00e1k teh\u00e1t azt mutatj\u00e1k, hogy a 4 evang\u00e9liumot, a p\u00e1li leveleket \u00e9s m\u00e9g egy\u00e9b \u00edr\u00e1sokat (\u00f6sszesen kb. 22\u201323 k\u00f6nyvet) kanonikusnak tekintettek m\u00e1r a 2. sz. elej\u00e9t\u0151l! Az el\u0151bb felsorolt egyh\u00e1zaty\u00e1knak az \u00edr\u00e1sai vil\u00e1gosan bizony\u00edtj\u00e1k, hogy az a felt\u00e9telez\u00e9s, hogy a k\u00e1non a 4. sz. v\u00e9g\u00e9n alakult ki, szembemegy a t\u00f6rt\u00e9nelmi realit\u00e1sokkal.<\/p>\n<p>De feltev\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: <strong>vajon az \u00daSz iratait m\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl meg\u00edr\u00e1suk ut\u00e1n Szent\u00edr\u00e1sk\u00e9nt olvast\u00e1k?<\/strong> A kritikusok nem fogadnak el igenl\u0151 v\u00e1laszt erre a k\u00e9rd\u00e9sre sem, m\u00e9gis m\u00e1r az \u00daSz \u00edr\u00e1saib\u00f3l vil\u00e1gos ez:<\/p>\n<ul>\n<li>P\u00e9ter apostol P\u00e1l leveleit <em>\u00cdr\u00e1soknak<\/em> nevezi a 2Pt 3,15\u201316 versekben. Mondhatja valaki, hogy att\u00f3l m\u00e9g nem tekintette Szent\u00edr\u00e1snak, csak \u00edr\u00e1soknak, mint pl. Hom\u00e9rosz \u00edr\u00e1sait. De igen, ezt biztosan lehet mondani, mert az \u00daSz-ben \u00f6sszesen 51-szer jelenik meg ez a sz\u00f3 (g\u00f6r. <em>graphe<\/em>), \u00e9s a sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetekb\u0151l kider\u00fcl, hogy minden alakalommal a szent iratokra vonatkozik, a h\u00e9ber Bibli\u00e1ra. Az akkori zsid\u00f3 sz\u00f3haszn\u00e1latban az\u00a0<em>\u00cdr\u00e1sok<\/em> sz\u00f3 a Szent\u00edr\u00e1st jelentette. Azt mondani, hogy P\u00e9ter \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban haszn\u00e1lja ezt a sz\u00f3t az akkori mindenf\u00e9le \u00edr\u00e1sra, nagy t\u00e9ved\u00e9s. Emellett az is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy P\u00e9ter \u00fagy haszn\u00e1lja <em>a P\u00e1l levelei<\/em> kifejez\u00e9st, mint aki tudja, hogy az olvas\u00f3i ismerik, nem magyar\u00e1zza, hogy milyen levelekre gondol.<\/li>\n<li>P\u00e1l apostol az 1Tim 5,18-ban azt \u00edrja, hogy az <em>\u00cdr\u00e1sb\u00f3l<\/em> id\u00e9z. Az els\u0151 id\u00e9zet az \u00d3Sz-b\u0151l van, viszont a m\u00e1sodik id\u00e9zet nem onnan van, hanem Luk\u00e1cs evang\u00e9lium\u00e1b\u00f3l: <em>\u201eM\u00e9lt\u00f3 a munk\u00e1s a maga b\u00e9r\u00e9re\u201d<\/em> (Lk 10,7). Luk\u00e1cs evang\u00e9lium\u00e1t teh\u00e1t \u00fagy id\u00e9zi, mint a h\u00e9ber Bibli\u00e1t \u2013 Szent\u00edr\u00e1sk\u00e9nt.<\/li>\n<\/ul>\n<p>Az el\u0151bbi k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1val eljutottunk teh\u00e1t ahhoz a korhoz, amikor igaz\u00e1b\u00f3l \u00edr\u00f3dtak az \u00daSz k\u00f6nyvei \u2013 az 1. sz\u00e1zad derek\u00e1hoz. (Abban nagyj\u00e1b\u00f3l megegyeznek a tud\u00f3sok, hogy az \u00daSz k\u00f6nyveit a Jelen\u00e9sek k\u00f6nyv\u00e9t kiv\u00e9ve Kr. u. 70 el\u0151tt \u00edrhatt\u00e1k \u2013 err\u0151l m\u00e1s cikkben \u00edrok.) Itt m\u00e9g egy k\u00e9rd\u00e9s felmer\u00fcl: <strong>vajon az apostolok tudt\u00e1k, hogy isteni ihletetts\u00e9g\u0171 \u00edr\u00e1sokat \u00edrnak, vagy nem is \u00e1llt ez sz\u00e1nd\u00e9kukban, csak k\u00e9s\u0151bb d\u00f6nt\u00f6tt \u00fagy az egyh\u00e1z, hogy isteni tekint\u00e9llyel ruh\u00e1zza fel azokat?<\/strong> A kritikusok ez ut\u00f3bbi lehet\u0151s\u00e9get tartj\u00e1k igaznak. Ha viszont megvizsg\u00e1ljuk az egyes \u00edr\u00e1sokat, akkor kider\u00fcl, hogy az apostolok elv\u00e1rt\u00e1k, hogy \u00edr\u00e1saikat \u00fagy olvass\u00e1k, mint Isten Ig\u00e9j\u00e9t. N\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda, ami al\u00e1t\u00e1masztja ezt:<\/p>\n<ul>\n<li><strong>P\u00e1l apostol<\/strong> azt \u00edrja az 1Kor 14,37\u201338 versekben, hogy <em>\u201eHa valaki azt tartja mag\u00e1r\u00f3l, hogy pr\u00f3f\u00e9ta vagy L\u00e9lekt\u0151l megragadott ember, tudja meg, hogy <span style=\"text-decoration: underline;\">amit nektek \u00edrok, az az \u00dar parancsolata<\/span>. \u00c9s ha valaki ezt nem ismeri el, ne ismertess\u00e9k el.\u201d<\/em> Nem nagyon lehet m\u00e1sk\u00e9pp \u00e9rteni ezt, mint hogy amit le\u00edr a level\u00e9ben, azt \u00fagy kell fogadni mint Isten Szav\u00e1t. P\u00e1l a Gal 1 r\u00e9szben is amellett \u00e9rvel, hogy nem emberekt\u0151l vette, amit tan\u00edt, hanem Krisztus kinyilatkoztat\u00e1sa az. 1Thessz 4,8 szerint ha valaki elutas\u00edtja P\u00e1l tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, Istent utas\u00edtja el.<\/li>\n<li><strong>M\u00e1t\u00e9<\/strong> J\u00e9zus nemzets\u00e9gt\u00e1bl\u00e1zat\u00e1val kezdi az evang\u00e9lium\u00e1t. A h\u00e9ber k\u00e1non utols\u00f3 k\u00f6nyve, a Kr\u00f3nik\u00e1k k\u00f6nyve is egy nemzets\u00e9gt\u00e1bl\u00e1zattal kezd\u0151dik, ami Izs\u00e1kig tart, M\u00e1t\u00e9 pedig \u00e9ppen Izs\u00e1kkal kezdi az \u00f6v\u00e9t (eg\u00e9szen J\u00e9zusig). Nem sokan tudj\u00e1k ezt, de egy akkori zsid\u00f3 szerz\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l vil\u00e1gos \u00fczenet volt: folyatja a h\u00e9ber Bibli\u00e1t. Nem h\u00edv\u0151 tud\u00f3sok is egyet\u00e9rtenek abban, hogy M\u00e1t\u00e9 azt tartotta mag\u00e1r\u00f3l, hogy folytatja a szent\u00edr\u00e1si t\u00f6rt\u00e9netet, vagyis Szent\u00edr\u00e1st \u00edr.<\/li>\n<li><strong>J\u00e1nos<\/strong> azt \u00edrja evang\u00e9liuma v\u00e9g\u00e9n a J\u00e9zus \u00e1ltal szeretett tan\u00edtv\u00e1nyr\u00f3l (mag\u00e1r\u00f3l), hogy <em>\u201eEz az a tan\u00edtv\u00e1ny, aki bizonys\u00e1got tesz ezekr\u0151l, \u00e9s meg\u00edrta ezeket, \u00e9s tudjuk, hogy igaz az \u0151 bizonys\u00e1gt\u00e9tele.\u201d<\/em> (Jn 21,24). Vagyis: aki \u00edrta ezt az evang\u00e9liumot az egy apostol, \u00e9s igaz, amit \u00edr. A Jelen\u00e9sek k\u00f6nyve v\u00e9g\u00e9n J\u00e1nos \u201epr\u00f3f\u00e9tai ig\u00e9knek\u201d nevezi a k\u00f6nyvben le\u00edrtakat (Jel 22,10), valamint J\u00e9zus kinyilatkoztat\u00e1s\u00e1nak (Jel 22,16), s\u0151t Isten \u00edt\u00e9let\u00e9re figyelmezteti azokat, akik elvesznek vagy hozz\u00e1tesznek ennek a k\u00f6nyvnek az \u201eig\u00e9ihez\u201d (Jel 22,18\u201319).<\/li>\n<\/ul>\n<p><span style=\"text-decoration: underline;\">Kruger levonja a k\u00f6vetkeztet\u00e9st: nem f\u00e9r k\u00e9ts\u00e9g hozz\u00e1, hogy az apostolok Krisztus tekint\u00e9ly\u00e9vel \u00edrtak, \u00e9s elv\u00e1rt\u00e1k az olvas\u00f3kt\u00f3l, hogy \u00edgy fogadj\u00e1k \u00edrott tan\u00edt\u00e1sukat.<\/span> Ahogy fentebb sz\u00f3 volt r\u00f3la, \u00edgy is olvast\u00e1k azokat m\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl a k\u00f6nyvek meg\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n. Az \u00daSz k\u00e1nonja mikor alakult ki teh\u00e1t? Nem a 4. sz\u00e1zadban, a zsinatokon, hanem amikor m\u00e1r meg\u00edrt\u00e1k a k\u00f6nyveket.<\/p>\n<p><strong>Az \u00daSz k\u00e1nonja kialakul\u00e1s\u00e1nak folyamata teh\u00e1t kb. \u00edgy n\u00e9z ki:<\/strong><\/p>\n<ol>\n<li>Az 1. sz\u00e1zadban az apostolok vagy az apostoli k\u00f6rb\u0151l val\u00f3 emberek <strong>meg\u00edrt\u00e1k<\/strong> az isteni ihletetts\u00e9g\u0171 k\u00f6nyveiket. Gyakorlatilag ekkor m\u00e1r megvolt az \u00daSz-i k\u00e1non, csak m\u00e9g nem ismerte az eg\u00e9sz egyh\u00e1z ezeket a k\u00f6nyveket (akkoriban sokkal lassabban terjedtek el k\u00f6nyvek a viszonyok miatt is, de az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek miatt is).<\/li>\n<li>Ugyancsak az 1. sz\u00e1zadban ezeket <strong>el kezdt\u00e9k olvasni<\/strong> az egyh\u00e1zban mint Isten Ig\u00e9j\u00e9t.<\/li>\n<li>Kezdt\u00e9k <strong>gy\u0171jtem\u00e9nyk\u00e9nt<\/strong> haszn\u00e1lni ezeket a k\u00f6nyveket, \u00e9s a 2. sz. k\u00f6zep\u00e9n m\u00e1r kb. 22\u201323 k\u00f6nyvet egy gy\u0171jtem\u00e9nyk\u00e9nt kezeltek.<\/li>\n<li>Volt 4\u20135 k\u00f6nyv (lev\u00e9l), amelyeknek kanonikus volta <strong>vitatott<\/strong> volt az egyh\u00e1zaty\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt.<\/li>\n<li>Az apokrif \u00edr\u00e1sokat azoknak keletkez\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve (2. sz.) k\u00f6vetkezetesen <strong>elvetett\u00e9k<\/strong>, mint nem apostoli, teh\u00e1t nem isteni eredet\u0171 \u00edr\u00e1sokat. (Err\u0151l t\u00f6bbet a <a href=\"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/miert-vettek-ki-az-apokrif-iratokat-a-bibliabol\/\">k\u00f6vetkez\u0151<\/a> cikkben.)<\/li>\n<li>A 4. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, a laodiceai (Kr. u. 363) \u00e9s a karth\u00e1g\u00f3i zsinaton (Kr. u. 397) <strong>v\u00e9glegesen lez\u00e1rultak a vit\u00e1k<\/strong>, \u00e9s felismert\u00e9k a vitatott k\u00f6nyvekr\u0151l is, hogy isteni ihletetts\u00e9g\u0171ek. \u00cdgy v\u00e9glegesen \u00f6ssze\u00e1llt az \u00daSz-i k\u00e1non.<\/li>\n<\/ol>\n<p><strong>De mi\u00e9rt k\u00e9stek elfogadni a k\u00e1nonba egyes k\u00f6nyveket?<\/strong><\/p>\n<p><em>kidolgozni<\/em><\/p>\n<p><strong>Mi a helyzet a t\u00f6bbi evang\u00e9liumokkal?<\/strong><\/p>\n<p><em>r\u00f6viden kidolgozni<\/em><\/p>\n<p><strong>Mi volt teh\u00e1t az \u00daSz-i k\u00e1non kialakul\u00e1s\u00e1nak a l\u00e9nyege (ami egyben a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9sre adott r\u00f6vid \u00e9s vel\u0151s v\u00e1lasz)?<\/strong> Kruger r\u00e1mutat arra, hogy ha a 2. sz\u00e1zadban megk\u00e9rdezte volna valaki a kereszt\u00e9nyeket, hogy mi\u00e9rt v\u00e1lasztott\u00e1k azokat a k\u00f6nyveket, amik benne vannak az \u00daSz-ben, akkor \u00e9rthetetlen lett volna a k\u00e9rd\u00e9s sz\u00e1mukra. Mi\u00e9rt? Mert<\/p>\n<blockquote>\n<p>az els\u0151 kereszt\u00e9nyek nem \u00fagy tekintettek magukra, mint akik kiv\u00e1lasztottak k\u00f6nyveket, \u00e9s nem is \u00fagy mintha joguk\/hatalmuk lenne ilyesmire. Ehelyett \u00fagy tekintettek magukra, mint akik az apostolok \u00e1ltal r\u00e1juk hagyom\u00e1nyozott k\u00f6nyveket kapt\u00e1k.\u2077<\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Ez volt az \u00daSz \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa folyamat\u00e1nak a l\u00e9nyege.<\/p>\n<h5><span style=\"color: #800000;\"><strong>Az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1nak folyamata<\/strong><\/span><\/h5>\n<p>K\u00f6vetkezz\u00e9k egy \u00f6sszefoglal\u00f3 err\u0151l a folyamatr\u00f3l\u00a0Norman L. Geisler \u00e9s William E. Nix <em>A General Introduction to the Bible [Egy \u00e1ltal\u00e1nos bevezet\u0151 a Bibli\u00e1hoz] <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek 12\u201315. fejezeteinek alapj\u00e1n.<\/p>\n<p><strong>Ez a folyamat a M\u00f3zes \u00f6t k\u00f6nyv\u00e9nek mint isteni tekint\u00e9ly\u0171 k\u00f6nyvnek az elfogad\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt.<\/strong> Az ut\u00e1nuk \u00edr\u00f3dott k\u00f6nyvek \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy M\u00f3zes k\u00f6nyvei m\u00e1r meg\u00edr\u00e1sukt\u00f3l fogva szent \u00edr\u00e1soknak voltak tekintve. Pl. J\u00f3zs 1,8 szerint J\u00f3zsu\u00e9 a M\u00f3zes t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t kellett tanulm\u00e1nyozza, \u00e9s aszerint kellett cselekedjen mindent, \u0151 pedig ezt is tette. D\u00e1vid a m\u00f3zesi k\u00f6nyvek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t b\u00edzta Salamonra (1Kir 2,3). Jer 8,7 felr\u00f3ja a n\u00e9pnek, hogy nem ismeri el\u00e9gg\u00e9 \u201eaz \u00daR t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t\u201d. Az utols\u00f3 pr\u00f3f\u00e9ta, Malaki\u00e1s is ezt mondja:\u00a0<em>\u201eGondoljatok szolg\u00e1mnak, M\u00f3zesnek a tan\u00edt\u00e1s\u00e1ra, azokra a rendelkez\u00e9sekre \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyekre, amelyeket \u00e1ltala parancsoltam\u201d<\/em> (Mal 3,22).<\/p>\n<p><strong>M\u00f3zes \u00edr\u00e1sai ut\u00e1n k\u00f6vetkeztek a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k k\u00f6nyveinek a meg\u00edr\u00e1sa \u00e9s elfogad\u00e1sa (17 k\u00f6nyv).<\/strong> A l\u00e1tsz\u00f3lag nem pr\u00f3f\u00e9ta \u00e1ltal \u00edrt k\u00f6nyveket is val\u00f3j\u00e1ban azok \u00edrt\u00e1k. Az \u00e1ltal\u00e1ban elterjedt n\u00e9zettel szemben nem az volt a pr\u00f3f\u00e9ta, aki j\u00f6vend\u0151beli esem\u00e9nyekr\u0151l pr\u00f3f\u00e9t\u00e1lt, hanem az, aki Isten \u00fczenet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edtette, ami lehetett j\u00f6vend\u0151beli esem\u00e9ny is, de nem felt\u00e9tlen\u00fcl. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul D\u00e1vid kir\u00e1ly is pr\u00f3f\u00e9t\u00e1nak tekinthet\u0151, mert kapott Istent\u0151l val\u00f3 kinyilatkoztat\u00e1st \u2013 \u00e9spedig arr\u00f3l, hogy milyen templomot \u00e9p\u00edtsen Istennek (l\u00e1sd 1Kr\u00f3n 28,19). \u00cdgy a <em>Zsolt\u00e1rok k\u00f6nyv\u00e9t<\/em> is mondhatni, hogy pr\u00f3f\u00e9ta \u00edrta. Hasonl\u00f3an a <em>P\u00e9ldabesz\u00e9dek k\u00f6nyv\u00e9nek<\/em> is pr\u00f3f\u00e9ta volt a szerz\u0151je, mert Salamon is kapott isteni kijelent\u00e9st (1Kir 3,13\u201314).<\/p>\n<p>A pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k Izr\u00e1el t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben eg\u00e9sz Malaki\u00e1sig, \u00e9s fontos l\u00e1tni azt, hogy a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k sor\u00e1ban <span style=\"text-decoration: underline;\">folytonoss\u00e1g<\/span> volt. Ez\u00e9rt az \u00edr\u00e1saikat is egym\u00e1s ut\u00e1n fogadt\u00e1k el a k\u00e1nonba. S\u0151t, <span style=\"text-decoration: underline;\">egym\u00e1shoz kapcsolt\u00e1k<\/span> egy-egy kijelent\u00e9ssel vagy l\u00e1bjegyzettel (<em>kolofon elv, <\/em>amit a Bibli\u00e1n k\u00edv\u00fcl is haszn\u00e1ltak). Sokatmond\u00f3 a Kr\u00f3nik\u00e1k k\u00f6nyv\u00e9nek az \u00edr\u00f3i l\u00e1nca:<\/p>\n<ul>\n<li>D\u00e1vidr\u00f3l S\u00e1muel, N\u00e1th\u00e1n \u00e9s G\u00e1d \u00edrtak (1Kr\u00f3n 29,29).<\/li>\n<li>Salamon \u00e9let\u00e9r\u0151l N\u00e1t\u00e1n, Ahijj\u00e1 \u00e9s Jed\u00f3 pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00edrtak (2Kr\u00f3n 9,29).<\/li>\n<li>Robo\u00e1m dolgair\u00f3l Semaj\u00e1 pr\u00f3f\u00e9ta \u00e9s Idd\u00f3 l\u00e1tnok \u00edrtak (2Kr\u00f3n 12,15).<\/li>\n<li>Ezenk\u00edv\u00fcl a t\u00f6bbi kir\u00e1lyr\u00f3l \u00e9s esem\u00e9nyr\u0151l m\u00e9g Jeh\u00fa (2Kr\u00f3n 20,34), \u00c9zsai\u00e1s (2Kr\u00f3n 32,32) \u00e9s m\u00e1s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00edrtak (2Kr\u00f3n 33,34).<\/li>\n<\/ul>\n<p>Az, hogy az \u00d3Sz-i k\u00e1non fokozatosan alakult ki az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u00edr\u00e1sok megjelen\u00e9se \u00e1ltal, \u00e9s nem valamikor az \u00f6sszes k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n fogadt\u00e1k el, az bizony\u00edtja, hogy a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k <span style=\"text-decoration: underline;\">elismert\u00e9k az el\u0151z\u0151 pr\u00f3f\u00e9tai \u00edr\u00e1sokr\u00f3l, hogy Istent\u0151l ihletettek<\/span> \u2013 <em>\u201eezt v\u00e1rn\u00e1nk, hogy ha volt egy fokozatosan kifejl\u0151d\u0151 k\u00e1non, amihez ihletett k\u00f6nyveket hozz\u00e1tettek, amint meg\u00edrt\u00e1k azokat\u201d.<\/em>\u2078\u00a0A teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetkezzen k\u00e9t p\u00e9lda.<\/p>\n<ul>\n<li>A <em>Kir\u00e1lyok k\u00f6nyve<\/em> eml\u00edti a M\u00f3zes t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t (2Kir 14,6) \u00e9s D\u00e1viddal kapcsolatosan <em>S\u00e1muel k\u00f6nyv\u00e9t<\/em> (1Kir 3,14; 5,7) mint isteni tekint\u00e9ly\u0171 k\u00f6nyveket.<\/li>\n<li>D\u00e1niel pr\u00f3f\u00e9ta eml\u00edti, hogy olvasta az <em>\u00edr\u00e1sokat<\/em> (D\u00e1n 9,2), \u00e9s mivel Jeremi\u00e1s pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1j\u00e1t a 70 \u00e9ves babiloni fogs\u00e1gr\u00f3l k\u00fcl\u00f6n megeml\u00edti, azt lehet k\u00f6vetkeztetni, hogy Jeremi\u00e1s k\u00f6nyv\u00e9t mint a t\u00f6bbit is elismeri isteni ihlet\u00e9s\u0171nek, \u00e9s a <em>szent \u00edr\u00e1sok<\/em> r\u00e9sz\u00e9nek tekinti (v\u00f6. D\u00e1n 9,6).<\/li>\n<\/ul>\n<p>Az utols\u00f3 pr\u00f3f\u00e9ta Malaki\u00e1s volt. Vele lez\u00e1rult a h\u00e9ber Biblia k\u00e1nonja. Ut\u00e1na, eg\u00e9szen Keresztel\u0151 J\u00e1nosig nem is volt senki, aki pr\u00f3f\u00e9t\u00e1nak tartotta mag\u00e1t. Az apokrif iratok szerint is Malaki\u00e1s ut\u00e1n az emberek v\u00e1rt\u00e1k, hogy j\u00f6n majd egy pr\u00f3f\u00e9ta, de nem volt addig (1Mak 4,46; 14,41). A Talmud (a h\u00e9ber Biblia magyar\u00e1zatai \u00e9s egy\u00e9b \u00edr\u00e1sok gy\u0171jtem\u00e9nye) konkr\u00e9tan meg is fogalmazza ezt: <em>\u201e\u0391 k\u00e9s\u0151bbi pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k, Haggeus, Zakari\u00e1s \u00e9s Malaki\u00e1s ut\u00e1n a Szentl\u00e9lek elt\u00e1vozott Izr\u00e1elt\u0151l<\/em><em>\u201d<\/em>.\u00b2 J\u00e9zus is meger\u0151s\u00edti ezt az\u00e1ltal, hogy az \u00d3Sz-i m\u00e1rt\u00edrok sor\u00e1t <em>\u201e\u00c1bel v\u00e9r\u00e9t\u0151l Zekarj\u00e1nak, Barakj\u00e1 fi\u00e1nak v\u00e9r\u00e9ig&#8221;<\/em> tekinti (Mt 23,35), mert Zekarj\u00e1r\u00f3l a 2Kr\u00f3n 24-ben olvasunk, ami a h\u00e9ber Biblia elrendez\u00e9s\u00e9ben az utols\u00f3 k\u00f6nyv.<\/p>\n<p>A h\u00e9ber Biblia kanoniz\u00e1l\u00e1sa teh\u00e1t kb. Kr. e. 400-ra befejez\u0151d\u00f6tt. Kett\u0151s feloszt\u00e1s\u00fa volt: a <em>T\u00f6rv\u00e9ny<\/em> (M\u00f3zes 5 k\u00f6nyve) \u00e9s a <em>Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k<\/em> (a t\u00f6bbi 17 k\u00f6nyv). Az \u00daSz-ben is \u00edgy van eml\u00edtve nagyon sokszor (Mt 5,17; 11,13; Lk 16,16; Jn 1,46; R\u00f3m 3,22; ApCsel 13,15). M\u00e9gis Kr. e. 200 k\u00f6r\u00fcl m\u00e1r h\u00e1rom feloszt\u00e1s\u00fak\u00e9nt kezdt\u00e9k kezelni: a <em>T\u00f6rv\u00e9ny<\/em>, a <em>Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k<\/em> \u00e9s az <em>\u00cdr\u00e1sok<\/em> (Lk 24,44-ben J\u00e9zus is \u00edgy nevezi meg csak az <em>\u00cdr\u00e1sok<\/em> helyett a <em>Zsolt\u00e1rok<\/em> megnevez\u00e9st haszn\u00e1lja). Hogy mi\u00e9rt? Pontosan nem lehet tudni, val\u00f3sz\u00edn\u0171 az\u00e9rt, hogy megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztess\u00e9k a tiszts\u00e9g\u00fck szerinti pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00e1ltal \u00edrt k\u00f6nyveket a pr\u00f3f\u00e9tai aj\u00e1nd\u00e9kkal rendelkez\u0151 \u00edr\u00f3k k\u00f6nyveit\u0151l (pl. <em>Zsolt\u00e1rok<\/em>, <em>P\u00e9ldabesz\u00e9dek<\/em> stb.). Kr. u. 400 k\u00f6r\u00fcl a Babil\u00f3niai Talmudb\u00f3l kider\u00fcl, hogy m\u00e1r ki volt alakulva a h\u00e1rmas feloszt\u00e1s. Ez viszont nem befoly\u00e1solta a h\u00e9ber Biblia k\u00f6nyveit csak sorrendj\u00e9t.<\/p>\n<p>Azt m\u00e9g meg kell jegyezni, hogy b\u00e1r kb. Kr. e. 400-ra elfogadott lett a h\u00e9ber k\u00e1non, k\u00e9s\u0151bbi rabbik k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k (nem tagadt\u00e1k!) 5 k\u00f6nyvnek a kanonikus volt\u00e1t, ezek az <em>\u00c9nekek \u00e9neke, Pr\u00e9dik\u00e1tor k\u00f6nyve, Eszter k\u00f6nyve, Ez\u00e9kiel k\u00f6nyve \u00e9s a P\u00e9ldabesz\u00e9dek.<\/em> P\u00e9ld\u00e1ul a <em>Pr\u00e9dik\u00e1tor k\u00f6nyv\u00e9nek<\/em> kanonikus volt\u00e1t az\u00e9rt k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg, mert \u00fagymond t\u00fal szkeptikus az \u00e9letet illet\u0151en, t\u00f6bbsz\u00f6r is lehet olvasni benne, hogy minden hi\u00e1baval\u00f3 a nap alatt. M\u00e9gis a k\u00f6nyv v\u00e9ge egy lelki \u00fczenettel z\u00e1rul: <em>\u201eMindezt hallva a v\u00e9gs\u0151 tanuls\u00e1g ez: F\u00e9ld Istent, \u00e9s tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek k\u00f6teless\u00e9ge! Mert Isten meg\u00edt\u00e9l minden tettet, minden titkolt dolgot, ak\u00e1r j\u00f3, ak\u00e1r rossz az\u201d<\/em> (Pr\u00e9d 12,13\u201314). Ez m\u00e1r j\u00f3 perspekt\u00edv\u00e1ba helyezi a k\u00f6nyv tan\u00edt\u00e1s\u00e1t a sok hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1gr\u00f3l \u2013 val\u00f3ban minden az, de csak Isten f\u00e9lelme n\u00e9lk\u00fcl. Ez\u00e9rt v\u00e9g\u00fcl a vita lez\u00e1rult, \u00e9s tov\u00e1bbra is kanonikus \u00edr\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 sorolt\u00e1k a <em>Pr\u00e9dik\u00e1tor k\u00f6nyv\u00e9t<\/em>. Hasonl\u00f3 v\u00e9gkimenetele volt a t\u00f6bbi megk\u00e9rd\u0151jelezett k\u00f6nyvvel kapcsolatos vit\u00e1nak.<\/p>\n<p>Arr\u00f3l hogy az \u00d3Sz-hez kapcsol\u00f3d\u00f3 deuterokanonikus \u00e9s apokrif iratok mi\u00e9rt nem ker\u00fcltek bele a h\u00e9ber Bibli\u00e1ba (\u00e9s a protest\u00e1ns \u00d3Sz-be), l\u00e1sd <a href=\"https:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/07\/miert-vettek-ki-az-apokrif-iratokat-a-bibliabol\/\">ezt<\/a> a cikkemet.<\/p>\n<hr \/>\n<p>\u00b9 Michael J. Kruger, <a href=\"https:\/\/www.ligonier.org\/learn\/series\/new-testament-canon\/the-problem-of-canon\"><em>The New Testament Canon<\/em><\/a><br \/>\u00b2 Michael J. Kruger,\u00a0<a href=\"https:\/\/michaeljkruger.com\/how-were-the-books-of-the-bible-chosen-2\/\"><em>How Were the Books of the Bible \u201cChosen\u201d?<\/em><\/a><br \/>\u00b3 A Muratori-k\u00e1non sz\u00f6vege pl. itt olvashat\u00f3 angolul: <a href=\"https:\/\/www.earlychristianwritings.com\/text\/muratorian-metzger.html\">The Muratorian Fragment<\/a><br \/>\u2074 Clement of Alexandria, <a href=\"https:\/\/www.earlychristianwritings.com\/text\/clement-stromata-book1.html\"><em>The Stromata, or Miscellanies. Book I<\/em><\/a><br \/>\u2075 Clement of Alexandria, <a href=\"https:\/\/www.earlychristianwritings.com\/text\/clement-instructor-book3.html\"><em>The Instructor. Book III<\/em><\/a><br \/>\u2076 Justin Martyr, <a href=\"https:\/\/www.earlychristianwritings.com\/text\/justinmartyr-firstapology.html\"><em>First Apology<\/em><\/a><br \/>\u2077 Michael J. Kruger,\u00a0<a href=\"https:\/\/michaeljkruger.com\/how-were-the-books-of-the-bible-chosen-2\/\"><em>How Were the Books of the Bible \u201cChosen\u201d?<\/em><\/a><br \/>\u2078 Norman Geisler \u00e9s William E. Nix, <em>A General Introduction to the Bible<\/em> (Chicago: Moody Press, 1976), 183.<\/p>\n\n\n<div class=\"sharelinks\" style=\"\">\n\t<a title=\"2. Kik \u00e9s hogyan d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy mely k\u00f6nyvek legyenek a Bibli\u00e1ban? \u2013 A FOLYAMAT\" rel=\"nofollow\" target=\"_blank\" href=\"http:\/\/www.facebook.com\/sharer.php?u=http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/2-kik-es-hogyan-dontottek-el-hogy-mely-konyvek-legyenek-a-bibliaban-a-folyamat\/\"><img width=\"56\" height=\"20\" alt=\"facebook\" src=\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/facebook.png\"><\/a>\n\t<a title=\"2. Kik \u00e9s hogyan d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy mely k\u00f6nyvek legyenek a Bibli\u00e1ban? \u2013 A FOLYAMAT\" rel=\"nofollow\" target=\"_blank\" href=\"https:\/\/plus.google.com\/share?url=http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/2-kik-es-hogyan-dontottek-el-hogy-mely-konyvek-legyenek-a-bibliaban-a-folyamat\/\"><img width=\"60\" height=\"20\" alt=\"google plus\" src=\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/googleplus.png\"><\/a>\n\t<a title=\"2. Kik \u00e9s hogyan d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy mely k\u00f6nyvek legyenek a Bibli\u00e1ban? \u2013 A FOLYAMAT\" Nagar\" rel=\"nofollow\" target=\"_blank\" href=\"http:\/\/twitter.com\/home?status=2. Kik \u00e9s hogyan d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy mely k\u00f6nyvek legyenek a Bibli\u00e1ban? \u2013 A FOLYAMAT http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/2024\/09\/21\/2-kik-es-hogyan-dontottek-el-hogy-mely-konyvek-legyenek-a-bibliaban-a-folyamat\/\"><img width=\"70\" height=\"20\" alt=\"twitter\" src=\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/twitter.png\"><\/a>\n\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ez a cikk az el\u0151bbinek a folytat\u00e1sa. Az els\u0151ben a krit\u00e9riumokr\u00f3l \u00edrtam, ebben a cikkben a folyamatr\u00f3l \u00edrok. Itt is \u2013 mint az el\u0151bbi cikkben \u2013 hangs\u00falyozom a kereszt\u00e9nyek meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t: \u201eIsten d\u00f6nt\u00f6tte el, hogy mely \u00edr\u00e1sok legyenek ihletettek, \u00e9s az emberek ezeket felismert\u00e9k. Ez\u00e9rt egy kereszt\u00e9nynek vagy keres\u0151nek, aki nem z\u00e1rja ki a Biblia isteni &hellip; <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1699,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1,118],"tags":[96,97],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1685"}],"collection":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1685"}],"version-history":[{"count":36,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1685\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1826,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1685\/revisions\/1826"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1699"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1685"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1685"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1685"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}