![\"\"](\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/09\/IMG_20240911_121406-1-300x300.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Ahhoz, hogy egyszer\u0171bben tudjunk besz\u00e9lni err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, j\u00f3l j\u00f6het egy-k\u00e9t szaksz\u00f3 ismertet\u00e9se. A Bibli\u00e1t Isten Ig\u00e9j\u00e9nek tarj\u00e1k a kereszt\u00e9nyek, vagyis Isten \u00e1ltal ihletett<\/em> k\u00f6nyvek gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek, Isten kinyilatkoztat\u00e1s\u00e1nak. Az ihletetts\u00e9g<\/em> azt jelenti, hogy Isten Lelk\u00e9nek vezet\u00e9se alatt \u00edrtak az \u00edr\u00f3k, \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl, hogy szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcket kikapcsolta volna Isten, azt \u00edrt\u00e1k le, amit Isten akart \u00fczenni nek\u00fcnk embereknek. A Bibli\u00e1t \u00f6sszetev\u0151 k\u00f6nyveket kanonikusoknak<\/em> h\u00edvj\u00e1k a kereszt\u00e9ny sz\u00f3haszn\u00e1latban. A bibliai k\u00f6nyvek list\u00e1j\u00e1t bibliai k\u00e1nonnak<\/em> is h\u00edvj\u00e1k. Az ihletett \u00edr\u00e1sok felismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s a Biblia k\u00f6nyveinek \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9nek folyamat\u00e1t kanoniz\u00e1ci\u00f3nak<\/em> is h\u00edvj\u00e1k. A kanon<\/em> g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3 m\u00e9r\u0151 rudat<\/em>, majd standardot\u00a0<\/em>vagy\u00a0szab\u00e1lyt<\/em> jelentett az els\u0151 sz\u00e1zadban, a kereszt\u00e9ny sz\u00f3haszn\u00e1latban kanonikus<\/em> = a hit szab\u00e1lya szerinti <\/em>vagy\u00a0normat\u00edv <\/em>vagy\u00a0autorit\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 <\/em>\u00edr\u00e1s.\u00b9<\/p>\n Ebben a cikkben kereszt\u00e9ny n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l v\u00e1laszolom meg a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9st, teh\u00e1t abb\u00f3l a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l kiindulva, hogy a Biblia Isten Ig\u00e9je (Szava). <\/strong>Az, hogy milyen alapon \u00e1ll\u00edtjuk mi kereszt\u00e9nyek, hogy a Biblia Isten Ig\u00e9je, arr\u00f3l ebben<\/a> a cikkben \u00edrtam. Aj\u00e1nlom annak a cikknek az elolvas\u00e1s\u00e1t ez a cikk el\u0151tt.\u00a0<\/p>\n Ha valaki alapb\u00f3l kiz\u00e1rja annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a Biblia k\u00f6nyveit Isten ihlette,<\/strong> akkor a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9se m\u00f6g\u00f6tt az a felt\u00e9telez\u00e9s van, hogy az emberek tett\u00e9k kanonikusakk\u00e1 a Biblia k\u00f6nyveit. Azok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00fagy k\u00e9pzelheti el, ahogy azt Michael Kruger (a Reformed Theological Seminary eln\u00f6ke \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g professzora) lefesti: \u201eaz egyh\u00e1z proakt\u00edvan, ny\u00edltan ‘eld\u00f6nt\u00f6tte’, hogy mely k\u00f6nyvek tartoznak a k\u00e1nonba. Ez \u00e1ltal\u00e1ban valamilyen gy\u0171l\u00e9s vagy tan\u00e1cskoz\u00e1s k\u00e9p\u00e9t id\u00e9zi fel, ahol az emberek szavaztak a k\u00f6nyvekr\u0151l – egyes k\u00f6nyvek beker\u00fcltek, m\u00e1sok pedig kimaradtak.”<\/em>\u00b2 Kruger szerint ez a narrat\u00edva azt sugallja, hogy a Biblia k\u00f6nyveit bizonyos emberek (az akkori kereszt\u00e9ny vezet\u0151k) ruh\u00e1zt\u00e1k fel isteni tekint\u00e9llyel. Ez a felfog\u00e1s alapb\u00f3l relat\u00edvv\u00e1 teszi az eg\u00e9sz kanoniz\u00e1ci\u00f3t, mert val\u00f3ban: mi\u00e9rt kellene bizonyos emberek d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t elfogadni arr\u00f3l, hogy mely k\u00f6nyvek ker\u00fcljenek be a Bibli\u00e1ba? Akkor mindenf\u00e9le emberi motiv\u00e1ci\u00f3 vezethette \u0151ket (ahogy p\u00e9ld\u00e1ul A DaVinci k\u00f3d<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny szerint hatalmi c\u00e9lok), de semmik\u00e9ppen nem az, hogy az Isten \u00e1ltal ihletett k\u00f6nyvek ker\u00fcljenek be a k\u00e1nonba, mert \u00fagymond ilyen k\u00f6nyvek nincsenek. Ha teh\u00e1t valaki alapb\u00f3l kiz\u00e1rja annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy Isten ihletett bizonyos k\u00f6nyveket \u00e9s m\u00e1sokat nem, akkor m\u00e9gha kap is v\u00e1laszokat a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9sre, akkor is emberi konstrukci\u00f3nak fogja tartani a bibliai k\u00e1nont.<\/span><\/p>\n A kereszt\u00e9nyek viszont azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a Biblia k\u00f6nyveit nem kanonikuss\u00e1 tett\u00e9k<\/em>, hanem Isten ihlette azokat, \u00e9s \u00edgy kanonikusak voltak<\/em> m\u00e1r meg\u00edr\u00e1suk pillanat\u00e1ban,<\/strong> csak id\u0151 kellett ahhoz, hogy az emberek felismerj\u00e9k kanonikus voltukat<\/em>. Isten adott ezeknek isteni tekint\u00e9lyt, nem az emberek. A\u00a0d\u00f6nt\u00e9s\u00a0<\/em>sz\u00f3 nem megfelel\u0151 a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9sben, mert arra utal, hogy az ember d\u00f6nti el, \u00e9s nem Isten, hogy melyek legyenek az Isten Ig\u00e9j\u00e9t tartalmaz\u00f3 k\u00f6nyvek. Ink\u00e1bb a felismer\u00e9s<\/em> sz\u00f3 a megfelel\u0151. Mint ahogy egy aranyt\u00e1rgyr\u00f3l nem az \u00e9kszer\u00e9sz d\u00f6nti el, hogy aranyb\u00f3l van vagy nem, csak felismeri, ugyan\u00fagy a bibliai k\u00f6nyvekr\u0151l is az emberek felismert\u00e9k, hogy Istent\u0151l ihletettek. Teh\u00e1t Isten d\u00f6nt\u00f6tte el<\/em>, hogy mely \u00edr\u00e1sok legyenek ihletettek, \u00e9s az emberek ezeket felismert\u00e9k<\/em>. Ez\u00e9rt egy kereszt\u00e9nynek vagy keres\u0151nek, aki nem z\u00e1rja ki a Biblia isteni eredet\u00e9t a c\u00edmbeli k\u00e9rd\u00e9s egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy kik \u00e9s hogyan ismert\u00e9k fel<\/em>, hogy mely \u00edr\u00e1sok az Isten \u00e1ltal ihletett \u00edr\u00e1sok, vagyis kanonikusak?<\/span><\/p>\n A c\u00edmben szerepl\u0151 k\u00e9rd\u00e9s els\u0151 r\u00e9sz\u00e9re,<\/strong> ti. hogy kik<\/em>, a v\u00e1lasz az, hogy az \u00daSz eset\u00e9ben az apostolok \u00e9s a Kr. u. els\u0151 n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zad egyh\u00e1zi vezet\u0151i (egyh\u00e1zaty\u00e1k), az \u00d3Sz eset\u00e9ben a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00e9s Izr\u00e1el lelki vezet\u0151i. A k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9t<\/strong> illet\u0151en: ez egy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 hosszabb \u00e9s el\u00e9g komplex folyamat volt, de a l\u00e9nyege egyszer\u0171. Ezt a folyamatot \u00fagy lehet megismerni, ha tanulm\u00e1nyozzuk a bibliai k\u00f6nyvek erre utal\u00f3 r\u00e9szeit, a Bibli\u00e1n k\u00edv\u00fcli \u00f3kori \u00edr\u00e1sokat, \u00e9s a Kr. u. els\u0151 kb. 400 \u00e9v egyh\u00e1zi vezet\u0151inek (egyh\u00e1zaty\u00e1k) \u00edr\u00e1sait, vit\u00e1it valamint munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Ezt tett\u00e9k eddig is \u00e9s teszik a jelenkorban is tud\u00f3sok, teol\u00f3gusok. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek egyik legfontosabb hitv\u00e9d\u0151je \u00e9s teol\u00f3gusa, Norman L. Geisler, valamint William E. Nix, akik k\u00f6nyvet is \u00edrtak kutat\u00e1saik eredm\u00e9ny\u00e9r\u0151l: A General Introduction to the Bible [Egy \u00e1ltal\u00e1nos bevezet\u0151 a Bibli\u00e1hoz]<\/em>. K\u00f6vetkezz\u00e9k ez a k\u00f6nyv 2.11. fejezet\u00e9nek alapj\u00e1n egy \u00f6sszefoglal\u00f3 azokr\u00f3l a krit\u00e9riumokr\u00f3l, amiket haszn\u00e1ltak az ihletett (kanonikus) \u00edr\u00e1sok felismer\u00e9s\u00e9re.\u00b3 Al\u00e1bb csak ezekr\u0151l a krit\u00e9riumokr\u00f3l lesz sz\u00f3, a folyamat r\u00f6vid ismeretet\u00e9s\u00e9r\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151<\/a> cikkben \u00edrok.<\/p>\n A szerz\u0151k szerint, ha az ember ezt a folyamatot megfigyeli, akkor \u00f6t krit\u00e9riumot fedezhet fel<\/strong>, amelyeket haszn\u00e1ltak arra, hogy felismerj\u00e9k, mely bibliai k\u00f6nyvek Istent\u0151l ihlettek, teh\u00e1t kanonikusak. Ezeket a krit\u00e9riumokat t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 mindet kellett teljes\u00edts\u00e9k a k\u00f6nyvek ahhoz, hogy bevegy\u00e9k a Szent\u00edr\u00e1sba.<\/p>\n Az \u00d3Sz-ben sz\u00e1mtalan (t\u00f6bb ezer) esetben olvashat\u00f3 egy-egy pr\u00f3f\u00e9ta tan\u00edt\u00e1sa bevezet\u0151j\u00e9ben, hogy \u201e\u00edgy sz\u00f3l az \u00dar<\/em>” vagy \u201e\u00edgy sz\u00f3lt az Isten ig\u00e9je<\/em>„<\/strong> (az illet\u0151 pr\u00f3f\u00e9t\u00e1hoz). Isteni tekint\u00e9lyt tulajdon\u00edtottak maguknak az \u00edr\u00f3k. Term\u00e9szetesen ett\u0151l m\u00e9g nem lesz isteni autorit\u00e1suk, de azt kell l\u00e1tni, hogy t\u00f6rv\u00e9ny volt arra, hogy ha egy pr\u00f3f\u00e9cia nem teljes\u00fclt be, meg kellett k\u00f6vezni a hamis pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t (5M\u00f3z 18,20\u201322). Bizony\u00e1ra nem kock\u00e1ztattak sokan.<\/p>\n Megjegyzend\u0151, hogy p\u00e9ld\u00e1ul az Eszter k\u00f6nyve ny\u00edltan nem hivatkozik isteni tekint\u00e9lyre, ez\u00e9rt a zsid\u00f3 aty\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt egy ideig vitatott volt kanonikus volta, de v\u00e9g\u00fcl elfogadott lett, mivel meggy\u0151z\u0151dtek r\u00f3la, hogy\u00a0rejtetten b\u00e1r, de az isteni tekint\u00e9ly ott van a k\u00f6nyvben.<\/p>\n Az \u00daSz k\u00f6nyveiben is fellelhet\u0151 ugyanez az isteni autorit\u00e1s. Az evang\u00e9liumokban ez egy\u00e9rtelm\u0171, hiszen Krisztus tan\u00edt\u00e1sait \u00edrj\u00e1k le, aki sz\u00e1mtalanszor tartott ig\u00e9nyt isteni tekint\u00e9lyre, s\u0151t, az\u00e1ltal, hogy Istennek tartotta mag\u00e1t, az\u00e1ltal isteni tekint\u00e9lyt ig\u00e9nyelt mindenre,<\/strong> amit mondott. Csak egy p\u00e9lda: \u201eJ\u00e9zus azt felelte nekik: ‘Az \u00e9n tan\u00edt\u00e1som nem az eny\u00e9m, hanem az\u00e9, aki engem k\u00fcld\u00f6tt. Ha valaki k\u00e9sz az \u0151 akarat\u00e1t megtenni, felismeri a tan\u00edt\u00e1sr\u00f3l, hogy az az Istent\u0151l val\u00f3-e, vagy \u00e9n magamt\u00f3l sz\u00f3lok-e.’\u201d <\/em>(Jn 7,16\u201317). Az apostolok is isteni autorit\u00e1sra hivatkoztak, amikor Krisztus (maga Isten) apostolaik\u00e9nt mutatkoztak be a levelek elej\u00e9n, vagy p\u00e9ld\u00e1ul amikor P\u00e1l apostol azt \u00edrja a galat\u00e1knak, hogy \u201eaz evang\u00e9lium, amelyet \u00e9n hirdettem, nem embert\u0151l val\u00f3, mert \u00e9n nem embert\u0151l vettem, nem is tan\u00edtottak r\u00e1, hanem J\u00e9zus Krisztus kinyilatkoztat\u00e1s\u00e1b\u00f3l kaptam<\/strong><\/em>\u201d (Gal 1,11\u201312).<\/p>\n A Szent\u00edr\u00e1s k\u00f6nyveit olvasva az ember \u00e9rzi is ezt az isteni tekint\u00e9lyt, mint ahogy a Hegyi Besz\u00e9d hallgat\u00f3i: \u201ea sokas\u00e1g \u00e1lm\u00e9lkodott tan\u00edt\u00e1s\u00e1n, mert \u00fagy tan\u00edtotta \u0151ket, mint akinek hatalma van, \u00e9s nem \u00fagy, mint az \u00edr\u00e1stud\u00f3ik\u201d<\/em> (Mt 7,28\u201329). Az \u00d3Sz-hez kapcsol\u00f3d\u00f3 pszeudepigr\u00e1f \u00e9s az apokrif iratokr\u00f3l (arr\u00f3l, hogy mik ezek l\u00e1sd itt<\/a>) \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve elmondhat\u00f3, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rz\u0151dik rajtuk az isteni autorit\u00e1s, nem is tulajdon\u00edtanak maguknak azt, vagy ha igen (ritka eset), akkor nagyon gyenge alapokon \u00e1ll ez az ig\u00e9ny\u00fck.<\/p>\n A zsid\u00f3 aty\u00e1k \u00e9s az egyh\u00e1zaty\u00e1k nem fogadtak el olyan \u00edr\u00e1sokat, amik nem pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kt\u00f3l illetve apostolokt\u00f3l sz\u00e1rmaztak. P\u00e1l a Galata lev\u00e9lben t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azzal \u00e9rvel<\/strong> tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak (\u00e9s \u00edgy level\u00e9nek is) tekint\u00e9lye mellett, hogy \u0151 apostol: \u201e[Isten] kegyelme \u00e1ltal elh\u00edvott… hogy hirdessem \u0151t a n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt… Nem is mentem fel Jeruzs\u00e1lembe azokhoz, akik el\u0151ttem lettek apostolokk\u00e1\u201d<\/em> (Gal 1,15\u201317).<\/p>\n A 2J\u00e1nos \u00e9s 3J\u00e1nos leveleket egyesek megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k mint kanonikus \u00edr\u00e1st (b\u00e1r nem utas\u00edtott\u00e1k el, mint pl. a gnosztikus evang\u00e9liumokat), mert nem voltak biztosak abban, hogy J\u00e1nos apostol \u00edrta<\/strong> (a lev\u00e9lben az \u00e1ll, hogy \u0151 a presbiter \u00edrja, nem az, hogy \u0151 az apostol). Csak azut\u00e1n fogadt\u00e1k el v\u00e9gleg, miut\u00e1n megbizonyosodtak arr\u00f3l, hogy J\u00e1nos apostol a szerz\u0151j\u00fck (egy\u00e9bk\u00e9nt st\u00edlusuk nagyon hasonl\u00edt J\u00e1nos t\u00f6bbi \u00edr\u00e1s\u00e1hoz).<\/p>\n Az igaz, hogy a Szent\u00edr\u00e1s k\u00f6nyveiben szerepel n\u00e9h\u00e1ny olyan elfogadott pr\u00f3f\u00e9cia is, amelyet hamis pr\u00f3f\u00e9ta hirdetett, de ezek csak id\u00e9zve vannak; azokat a k\u00f6nyveket, amelyek id\u00e9zik \u0151ket, nem a hamis pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00edrt\u00e1k. Ugyanaz a kateg\u00f3ria, mint a g\u00f6r\u00f6g k\u00f6lt\u0151k verseib\u0151l val\u00f3 id\u00e9zetek, amiket P\u00e1l eml\u00edt az Areop\u00e1goszon (ApCsel 17,28). Ha egy igazs\u00e1got nem igazi pr\u00f3f\u00e9ta sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l id\u00e9z egy kanonikus k\u00f6nyv \u00edr\u00f3ja, att\u00f3l m\u00e9g igazi pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmazik az illet\u0151 k\u00f6nyv.<\/p>\n Felmer\u00fclhet a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az apostolok ugyanolyan autorit\u00e1ssal rendelkeztek, mint a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k?<\/strong> A v\u00e1lasz az, hogy igen. J\u00e9zus is, az apostolok is, \u00e9s az egyh\u00e1zaty\u00e1k is \u00edgy l\u00e1tt\u00e1k. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9rv emellett:<\/p>\n Az apostolok tekint\u00e9llyel felruh\u00e1zott szerepe belesz\u00f6v\u0151d\u00f6tt a kereszt\u00e9nys\u00e9g sz\u00f6vet\u00e9be annak m\u00e1r legkor\u00e1bbi szakasz\u00e1t\u00f3l kezdve.\u2074<\/p>\n<\/blockquote>\n Ez a krit\u00e9rium egyfel\u0151l<\/span> azt vizsg\u00e1lta, hogy \u201eEz a k\u00f6nyv az igazs\u00e1got tan\u00edtja Istenr\u0151l, emberr\u0151l stb., ahogy az eddig ismert volt el\u0151z\u0151 kijelent\u00e9sek alapj\u00e1n?\u201d<\/em>\u2075 A M\u00f3zes ut\u00e1ni pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ul nem hirdethettek olyan dolgokat, amelyek ellentmondtak a T\u00f3r\u00e1ban le\u00edrtakkal, vagy az el\u0151tt\u00fck \u00e9l\u0151 pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u00edr\u00e1saival. Az \u00daSz k\u00f6nyvei sem mondhattak ellent az \u00d3Sz-nek. Az apostolok t\u00f6bbsz\u00f6r is hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy tan\u00edt\u00e1suk megegyezik az \u00d3Sz-ben le\u00edrtakkal, \u00e9s a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k el\u0151re hirdett\u00e9k az \u00faj sz\u00f6vets\u00e9g idej\u00e9t.<\/p>\n Enn\u00e9l a krit\u00e9riumn\u00e1l k\u00fcl\u00f6n figyelmet \u00e9rdemel az \u00daSz-i k\u00f6nyvek kanoniz\u00e1l\u00e1sa, mert annyira \u00faj \u00e9s annyival t\u00f6bb volt a tan\u00edt\u00e1suk, hogy nem lehetett csak az \u00d3Sz alapj\u00e1n meg\u00edt\u00e9lni azokat. Hogy alkalmazt\u00e1k a hiteless\u00e9g elv\u00e9t az \u00daSz keletkez\u00e9se idej\u00e9n?<\/strong> Hogy ismert\u00e9k fel a kanonikus k\u00f6nyveket? Amint fentebb eml\u00edtettem, a kanonikus<\/em> sz\u00f3 egyik jelent\u00e9se az volt, hogy a hit szab\u00e1lya<\/em> szerinti<\/em>. Szalai Andr\u00e1s, az Apol\u00f3gia Kutat\u00f3k\u00f6zpont<\/em><\/a> igazgat\u00f3ja ezt \u00edrja:<\/p>\n A ‘hit szab\u00e1lya’ volt az, ami k\u00f6r\u00fcl a kereszt\u00e9ny misszi\u00f3 \u00e9s istentisztelet, hitoktat\u00e1s, hitv\u00e9delem \u00e9s identit\u00e1s kialakult. S\u0151t, a kereszt\u00e9ny szent iratok gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek, az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gnek a v\u00e9gleges \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s minden m\u00e1s irat vizsg\u00e1lat\u00e1ban is az volt a tartalmi szempont, hogy a sz\u00f6veg megfelel-e a normat\u00edv hitnek?\u2076<\/p>\n<\/blockquote>\n A hit szab\u00e1lya <\/em>vagy\u00a0a normat\u00edv hit<\/em> val\u00f3j\u00e1ban az evang\u00e9lium volt, az apostoli tan\u00edt\u00e1s l\u00e9nyege, \u201ea hit\u201d (l\u00e1sd Ef 4,5 \u00e9s J\u00fad 3), ami J\u00e9zust\u00f3l \u00e9s az apostolokt\u00f3l sz\u00e1rmazott. Ez az \u00daSz k\u00f6nyveinek meg\u00edr\u00e1sa el\u0151tt \u00e1ltal\u00e1nosan el volt terjedve a kereszt\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 ink\u00e1bb sz\u00f3ban, de \u00edr\u00e1sban is, ak\u00e1r r\u00f6vid hitvall\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban. Erre hivatkozik p\u00e9ld\u00e1ul P\u00e1l az 1Kor 15,1\u201314 r\u00e9szben, ahol le\u00edrja r\u00f6viden az evang\u00e9liumot, \u00e9s azt is hangs\u00falyozza, hogy az apostolok eszerint pr\u00e9dik\u00e1ltak, \u00e9s ez\u00e1ltal \u00fcdv\u00f6z\u00fclhetnek az emberek. Ez a hit szab\u00e1lya<\/em> ismert volt az 1. \u00e9s 2. sz\u00e1zad kereszt\u00e9ny vezet\u0151i k\u00f6r\u00e9ben, akik k\u00f6z\u00fcl sokan az apostolok tan\u00edtv\u00e1nyai voltak (vagy ez ut\u00f3bbiak tan\u00edtv\u00e1nyai). Ennek alapj\u00e1n ismert\u00e9k fel, hogy mely \u00edr\u00e1sok val\u00f3ban apostoli eredet\u0171ek \u00e9s kanonikusak, \u00e9s ennek alapj\u00e1n tudt\u00e1k kisz\u0171rni azokat az \u00edr\u00e1sokat, amelyek nem Krisztus tan\u00edt\u00e1sa szerintiek.<\/p>\n M\u00e1sfel\u0151l<\/span> ez a krit\u00e9rium azt is jelentette, hogy az illet\u0151 \u00edr\u00e1sban szerepl\u0151 esem\u00e9nyekr\u0151l val\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3k hiteleseknek kellett legyenek. Sok apokrif iratban t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s f\u00f6ldrajzi val\u00f3tlans\u00e1gok szerepelnek, ez\u00e9rt k\u00f6nny\u0171 volt felismerni, hogy ezek nem a bibliai k\u00e1non r\u00e9szei.<\/p>\n \u00c9sszer\u0171 volt azt gondolni, hogy ha egy k\u00f6nyv Istent\u0151l ihletett, akkor isteni er\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa k\u00eds\u00e9rte, ami gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatta az azt olvas\u00f3 \/ hallgat\u00f3 emberek \u00e9let\u00e9t. P\u00e1l apostol ezt az igazs\u00e1got fogalmazza meg az 2Tim 3,15\u201316 versekben.<\/p>\n Ennek a krit\u00e9riumnak alapj\u00e1n m\u00e1r a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k idej\u00e9n is ki kellett sz\u0171rni a hamis pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kat \u00e9s azoknak \u00edr\u00e1sait \u2013 ha nem teljes\u00fcltek azok, amiket hirdettek, vagyis Isten munk\u00e1ja nem igazolta tan\u00edt\u00e1sukat, akkor meg is kellett k\u00f6vezni azokat a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kat (5M\u00f3z 18,20\u201322).<\/p>\n Ugyanakkor ennek a krit\u00e9riumnak alapj\u00e1n hagytak ki a k\u00e1nonb\u00f3l olyan, egy\u00e9bk\u00e9nt hasznos \u00edr\u00e1sokat is, amelyek az egyh\u00e1zaty\u00e1kt\u00f3l sz\u00e1rmaztak. Isten felhaszn\u00e1lt \u00e9s ma is felhaszn\u00e1l emberek \u00e9let\u00e9ben a kanonikus k\u00f6nyveken k\u00edv\u00fcl m\u00e1s k\u00f6nyveket is, de (1) azokat nem k\u00eds\u00e9ri ugyanaz az isteni er\u0151, mint a kanonikus \u00edr\u00e1sokat, (2) azok ink\u00e1bb a kanonikus k\u00f6nyvekben szerepl\u0151 tan\u00edt\u00e1sok magyar\u00e1zata \u00e9s alkalmaz\u00e1sa mintsem \u00faj kinyilatkoztat\u00e1sok, teh\u00e1t ezek a k\u00f6nyvek eset\u00e9ben is a kanonikus \u00edr\u00e1sokat (amiket magyar\u00e1znak) k\u00eds\u00e9r\u0151 isteni er\u0151r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n Az \u00daSz k\u00e1nonj\u00e1nak (ami a mai napig fenn\u00e1ll\u00f3 27 k\u00f6nyv) a v\u00e9gleges\u00edt\u00e9se a hipp\u00f3i (Kr. u. 393) \u00e9s a karth\u00e1g\u00f3i (Kr. u. 397) zsinatokon volt, de ez nem azt jelenti, hogy akkor fogadta el az egyh\u00e1z. M\u00e1r az apostolok<\/span> (\u00e9s \u00edgy az akkori egyh\u00e1z is) elfogadt\u00e1k egym\u00e1s \u00edr\u00e1sait mint kanonikus \u00edr\u00e1sokat (Kr. u. 1. sz\u00e1zad). A legegy\u00e9rtelm\u0171bb p\u00e9lda erre az, hogy P\u00e9ter a h\u00e9ber Bibli\u00e1val egy szinten eml\u00edti a P\u00e1l apostol leveleit (2Pt 3,15\u201316). A 2. sz\u00e1zadban<\/span> az egyh\u00e1zaty\u00e1k (Polik\u00e1rp, Ign\u00e1c, Ir\u00e9neusz stb.) majdnem minden \u00daSz-i k\u00f6nyvb\u0151l \u00e9s lev\u00e9lb\u0151l id\u00e9ztek \u00e9s Isten Ig\u00e9jek\u00e9nt tekintettek ezekre az iratokra. A k\u00e9t zsinat ink\u00e1bb csak v\u00e9gleges\u00edtette a kanonikus k\u00f6nyvek list\u00e1j\u00e1t, ezeket a k\u00f6nyveket m\u00e1r meg\u00edr\u00e1suk idej\u00e9n elfogadta az egyh\u00e1z. Arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt kellett t\u00f6bb mint 300 \u00e9v a v\u00e9gleges\u00edt\u00e9sre, \u00e9s az elfogad\u00e1s folyamat\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben a k\u00f6vetkez\u0151<\/a> cikkben \u00edrok.<\/p>\n Ezzel a krit\u00e9riummal el\u00e9rkezt\u00fcnk a kanonikuss\u00e1g felismer\u00e9s\u00e9nek kulcsk\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez: melyik iratokat fogadta el J\u00e9zus Krisztus mint Isten Ig\u00e9j\u00e9t?<\/strong> Amint ebben<\/a> a cikkemben eml\u00edtettem, a kereszt\u00e9nyek egyik leger\u0151sebb \u00e9rve a Biblia isteni ihletetts\u00e9ge mellett az, hogy J\u00e9zus Krisztus, Isten Fia, Isten maga, aki emberr\u00e9 lett, Isten Ig\u00e9j\u00e9nek tartotta a Bibli\u00e1t. Krisztusnak mint Isten Fi\u00e1nak v\u00e9gs\u0151 tekint\u00e9lye van, teh\u00e1t \u201eKrisztus a kanonicit\u00e1s kulcsa\u201d<\/em>.\u2077 Milyen krit\u00e9riumok \u00e1ltal fogadt\u00e1k el az egyh\u00e1zaty\u00e1k a Biblia k\u00f6nyveit Isten Ig\u00e9j\u00e9nek? A v\u00e9gs\u0151 v\u00e1lasz erre az, hogy az a krit\u00e9rium alapj\u00e1n, hogy J\u00e9zus elfogadta azokat.<\/span> Honnan tudt\u00e1k, hogy mely \u00edr\u00e1sokat fogadta el J\u00e9zus? Az evang\u00e9liumokb\u00f3l. Amint az el\u0151bb eml\u00edtett cikkben eml\u00edtettem, itt nem k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00e9rvel\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, mert nem kellett eleve kanonikusoknak tartani az evang\u00e9liumokat, hanem csak t\u00f6rt\u00e9nelmileg<\/span> megb\u00edzhat\u00f3aknak, amikor azt kerest\u00e9k az egyh\u00e1zaty\u00e1k, hogy Krisztus melyik \u00edr\u00e1sokat tartotta Isten Ig\u00e9j\u00e9nek.<\/span><\/p>\n Az egy\u00e9rtelm\u0171, hogy J\u00e9zus a h\u00e9ber Biblia k\u00e1nonj\u00e1t fogadta el mint Szent\u00edr\u00e1st! T\u00f6bbsz\u00f6r is megnevezi a h\u00e9ber Bibli\u00e1t \u00fagy ahogy akkor szok\u00e1s volt \u2013 az \u00cdr\u00e1sok<\/em>, vagy\u00a0a<\/em> T\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s a Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k<\/em> \u00a0\u2013, \u00e9s b\u00e1r sokat vit\u00e1zik a zsid\u00f3kkal arr\u00f3l, hogy mit tan\u00edtanak<\/span> az \u00cdr\u00e1sok, soha nem vit\u00e1zik arr\u00f3l, hogy mely k\u00f6nyvek<\/span> tartoznak hozz\u00e1 (Mt 5,17; 7,12; Lk 24,27). R\u00e1ad\u00e1sul b\u00e1r sokat id\u00e9z az \u00d3Sz k\u00f6nyveib\u0151l, soha nem id\u00e9z az apokrif \u00edr\u00e1sokb\u00f3l. Vajon a katolikus egyh\u00e1z milyen alapon fogadta el az apokrif (deuterokanonikus) iratokat Isten Ig\u00e9j\u00e9nek, ha azokat J\u00e9zus nem tartotta annak? (L\u00e1sd ezt<\/a> a cikket.)<\/span><\/p>\n Az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9get illet\u0151en is Krisztus a kulcs a kanonicit\u00e1shoz, ezt pedig a 2. \u00e9s a 3. krit\u00e9rium alapj\u00e1n (l\u00e1sd fentebb) lehet megfogalmazni. J\u00e9zus az apostolokra b\u00edzta tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak tov\u00e1bbad\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a hit szab\u00e1lya<\/em> gyakorlatilag az \u0151 tan\u00edt\u00e1sa volt. Ezzel egy sz\u0171k keretet adott ahhoz, hogy mely \u00edr\u00e1sok lesznek kanonikusak: azok, amelyeket az apostolok \u00edrnak, \u00e9s amelyek megfelelnek a hit szab\u00e1ly\u00e1nak<\/span>. Ezek pedig az \u0170Sz-ben l\u00e9v\u0151 k\u00f6nyvek.<\/span><\/p>\n Ez a cikk arra a k\u00e9rd\u00e9sre ad v\u00e1laszt, hogy hogyan, milyen krit\u00e9riumok alapj\u00e1n ismert\u00e9k fel a zsid\u00f3 n\u00e9p vezet\u0151i \u00e9s az egyh\u00e1zaty\u00e1k, hogy mely k\u00f6nyvek Istent\u0151l ihletettek, kanonikusak? Geisler \u00e9s Nix a fenti \u00f6t krit\u00e9riumot sorolj\u00e1k fel a k\u00f6nyv\u00fckben (A General Introduction to the Bible<\/em>), de figyelmeztetnek, hogy ezeket a krit\u00e9riumokat a zsid\u00f3 aty\u00e1k \u00e9s az egyh\u00e1zaty\u00e1k nem mechanikusan alkalmazt\u00e1k, valamint nem \u00fagy kell elk\u00e9pzelni, hogy egy bizotts\u00e1g le\u00fclt, \u00e9s ezek alapj\u00e1n hozt\u00e1k meg d\u00f6nt\u00e9s\u00fcket.<\/strong> B\u00e1r mindegyik krit\u00e9riumot kellett teljes\u00edtsen egy k\u00f6nyv, vannak olyan k\u00f6nyvek, amelyek egyes krit\u00e9riumokat csak implicite (nem nyilv\u00e1nval\u00f3an) teljes\u00edtenek. \u00cdgy egyes krit\u00e9riumok domin\u00e1nsabbak<\/span> voltak egy-egy k\u00f6nyvn\u00e9l. P\u00e9ld\u00e1ul az isteni tekint\u00e9ly er\u0151sebb a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kn\u00e1l vagy az apostoli levelekn\u00e9l, mint a zsolt\u00e1rokban. Tov\u00e1bb\u00e1 voltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a krit\u00e9riumok fontoss\u00e1g\u00e1ban<\/span> is. \u00cdgy az apostoli eredet az \u00daSz eset\u00e9ben el\u00e9g is volt egy k\u00f6nyv kanonikus volt\u00e1nak eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben, mert ha ez teljes\u00fclt, akkor automatikusan a t\u00f6bbi is teljes\u00fclt.<\/p>\n Nem utols\u00f3 sorban, az el\u0151bb eml\u00edtett szerz\u0151k szerint a kanonikus k\u00f6nyvek felismer\u00e9se nem csak egy emberi er\u0151fesz\u00edt\u00e9s volt, hanem Istennek gondvisel\u0151 munk\u00e1ja is a Szentl\u00e9lek \u00e1ltal, aki vezette az embereket, hogy felismerj\u00e9k az \u00e1ltala ihletett \u00cdr\u00e1sokat. Ezzel a gondolattal z\u00e1rom \u00e9n is ezt a cikket. Ahogy az elej\u00e9n \u00edrtam, a Biblia \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak folyamata az Isten Szentlelke \u00e1ltal ihletett \u00edr\u00e1sok megtal\u00e1l\u00e1sa volt. Akik eleve kiz\u00e1rj\u00e1k az isteni ihletetts\u00e9g\u0171 k\u00f6nyvek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, azok szkeptikusak maradnak az ihletetts\u00e9g krit\u00e9riumaival kapcsolatban, a Szentl\u00e9lek seg\u00edts\u00e9g\u00e9t illet\u0151en pedig m\u00e9gink\u00e1bb. De akik legal\u00e1bbis nyitottak arra gondolni, hogy Isten ihletett bizonyos k\u00f6nyveket, azoknak ezek a krit\u00e9riumok \u00e9sszer\u0171eknek t\u0171nnek, \u00e9s az is mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, hogy a Szentl\u00e9lek seg\u00edtett azoknak a k\u00f6nyveknek a felismer\u00e9s\u00e9ben, amelyeket \u0151 ihletett.<\/strong><\/p>\n \u00b9 Norman L. Geisler \u00e9s William E. Nix, A General Introduction to the Bible\u00a0<\/em>(Chicago: Moody Press, 1976), \u00a0 127\u2013128. Ahhoz, hogy egyszer\u0171bben tudjunk besz\u00e9lni err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, j\u00f3l j\u00f6het egy-k\u00e9t szaksz\u00f3 ismertet\u00e9se. A Bibli\u00e1t Isten Ig\u00e9j\u00e9nek tarj\u00e1k a kereszt\u00e9nyek, vagyis Isten \u00e1ltal ihletett k\u00f6nyvek gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek, Isten kinyilatkoztat\u00e1s\u00e1nak. Az ihletetts\u00e9g azt jelenti, hogy Isten Lelk\u00e9nek vezet\u00e9se alatt \u00edrtak az \u00edr\u00f3k, \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl, hogy szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcket kikapcsolta volna Isten, azt \u00edrt\u00e1k le, amit Isten akart \u00fczenni nek\u00fcnk … <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1699,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1,118],"tags":[96,97,199,193],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1680"}],"collection":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1680"}],"version-history":[{"count":42,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1680\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1812,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1680\/revisions\/1812"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1699"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1680"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1680"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/albulevente.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1680"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}1. Isteni tekint\u00e9llyel \u00edr\u00f3dott?<\/strong><\/span><\/h5>\n
2. Pr\u00f3f\u00e9tai vagy apostoli eredet\u0171 az \u00edr\u00e1s?<\/strong><\/span><\/h5>\n
\n
\n
3. Hiteles? Az igazs\u00e1got tan\u00edtja, ahogy azt el\u0151z\u0151 kinyilatkoztat\u00e1sok alapj\u00e1n ismert\u00e9k?<\/strong><\/span><\/h5>\n
\n
4. Isteni er\u0151 k\u00eds\u00e9ri az illet\u0151 k\u00f6nyvet, az emberek \u00e9lete megv\u00e1ltozott annak hat\u00e1s\u00e1ra?<\/strong><\/span><\/h5>\n
5. Elfogadt\u00e1k? Az egyh\u00e1z \u00e9s annak vezet\u0151i elfogadt\u00e1k?<\/strong><\/span><\/h5>\n
\n
\n
\u00b2 Michael J. Kruger, How Were the Books of the Bible \u201cChosen\u201d?<\/em><\/a>
\u00b3 Geisler \u00e9s Nix, 137\u2013145.
\u2074 Michael J. Kruger, Did the Early Church Fathers Think That They Were Inspired Like the Apostles<\/em><\/a>
\u2075 Geisler \u00e9s Nix, 140.
\u2076 Szalai Andr\u00e1s, M\u00e1s J\u00e9zus, m\u00e1s l\u00e9lek, m\u00e1s evang\u00e9lium <\/em>(Budapest: Harmat Kiad\u00f3 \u2013 Apol\u00f3gia Kutat\u00f3k\u00f6zpont, 2011), 27.
\u2077 Geisler \u00e9s Nix, 135.
\u2078 Geisler \u00e9s Nix, 145\u2013146.<\/p>\n\n\t![\"facebook\"](\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/facebook.png\")
<\/a>\n\t![\"google](\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/googleplus.png\")
<\/a>\n\t![\"twitter\"](\"http:\/\/albulevente.ro\/wp-content\/plugins\/facebook-google-twitter-share\/images\/twitter.png\")
<\/a>\n\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"